Napi Hírek, 1940. október/1

1940-10-04 [0475]

Ba o- 31/Zs R 6 m a , október 4. /Magyar Távirati Iroda/ Mussolini és Hitler ma ebben az évben harmadízben találkoztak egymással. Az első találkozó március 18-án volt, ugyancsak a Brenneren. ' .'j',.- Néhány héttel e találkozás után kezdődött meg a nagyszabású német offenzíva Norvégiában, majd nyugaton. A második találkozó a két vezér közö't június 18-án volt és néhány nappal megelőzte a Franciaországgal kötött fegyverszünetet. Mussolini és Hitler tanácskozásait eddig még mindig döntő fontosságú nemzetközi ; események követték. Teljesen indokolt tehát az az érdeklődés, amellyel ma az egész világ fordult Mussolini és Hitler ujabb brenneri találkozója felé. Pómai politikai és diplomáciai körökben természetesen feszült érdeklődéssel tárgyalják, hogy milyen problémákat vitat meg a kát vezér a Brenneren ás a tengely milyen ujabb katonai és politikai kezdeményezéseit készitik " ott elő. Mussolini és Hitler megbeszélései annak a háborús szaka sznak 'e?detére esnek, amelyet e félhivatalos olasz cikkírók a háború második szakaszának minősítettek. A háborúnak e második szakaszát főképp az jellemzi, hogy a nemzetközi viszály - miután a tengelyhatalmak az európai szárazföld nyugati részén kivivták a győzelmet,-ha még nem is vette fel magára a világháború jellegét, katonailag"-burápán kivül Kiterjedi immár Afrikára is, főként az észak- és keíetafrikai olasz előrenyomulás. Következtében, mig a Japánnal kötött szövetségi szerződés folytán politikai összefüggés létesül az hurópébsn és Afrikában, valamint Keletázsiában folyó két külön háború között. Ugyancsak ennek a második háborús szakasznak jellemzője Spanyolország fokozódó együttműködése a tengelyhatalmakkal, továbbá Anglia csökönyös magatartása az uj világrend elismerésével szemben, amihez nem kis mértékben járul hozzá az amerikai háborús irányzat megerősödése. Sz az a nemzetközi helyzet, amely megadja Mussolini és Hitler megbeszéléseinek keretét. Rómában biztosra veszik, hogy a megbeszélések első célja végleg összeegyeztetni a két tengelyhatalom katonai és politikai kezdeményezéseit a háborúnak e második szakaszára és megvizsgálni mindazokat a katonai és politikai természetű kérdéseket, amelyek a háború továbbfolytatása szempontjából döntő font osságuskne k Ígérkeznek. Ezt egyébként megerősíti* a tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény. E kérdések között Rómában ig

e

n gyakran emlegették ozov jetoroszország magatartását, amelyet az olasz sajtó igen nagy érdeklődéssel követett. Az olasz sajtó egyes legutóbbi mértékadó cikkeiame Ivek a szovjet irányában igen megértő és szívélyes hangon Írattak, azt a benyomást "-eltették, hogy ebben az irányban a nemzetközi helyzet mostani kerete még nem teljes. Az olasz sajtó ~~ a nemzetközi politika nagyfontosságú tényezőjének ismerte el/Oroszországot. /Szov j eT7 Serrano Suner meghosszabbodott jelenléte. Rómában azt a benyomást keltette, hogy a spanyol miniszter ittléte és a brenneri tanácskozások között^ össze függés van. illetékes olasz körökben azonban most határozó tan cáfolják, hogy ilyen összefüggés volna a két tény között, általában Rómában az a felfogás, hogy Missolini es Hitler megbeszélései igen nagy horderejű következményekkel fognak járni, de ezek a következmények esetleg csak napok, vagy talán hetek után válnak majd ismeretesekké. G-ayda a G-iornale d, Itália mai vezércikkében nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a találkozás nem jelent semmiféle összeesküvést olyan államok békéje és gyugalma ellen, amelyek még nincsenek benn a háborúban. A két vezér által leszögezett pontok mindenesetre döntő kihatással lesznek a háború további menetére.