Napi Hírek, 1940. szeptember/1
1940-09-15 [0473]
0 Pa/Fo Szeptember 11-én a mi sávúnkban a magyar csapé tok előnyomulása véget ért, a megszállás befejeződött, g gyorsan mozgó alakulatok, amelvnek öt napja haladunk az élén gyönyörű, felhőtlen időben ért'V P1 Székelvu^varhelvt, előnyomulásuk vegceliat. A kornyéken a praktikus szákelvek az oláhok'egy-kát nap előtti kitakarodása után rögtön nagvaránvu vadászatokba fogtak ás igy a poros, izzadt* de mosolygó ás lelkesen integető honvéf'ainket nemcsak sok érces "éljen' kiáltás , hamm sok lacikonvha is fogadta. Pirosrope^ósra sülve nagy fatálakon hevertek benne A jóféle szarvashusok. Parajdon kát teljes napig állott a sütés-főzés Qonj kevesebb mint ö+°zer ebédet osztottak ki a honvédek között. Tizenegyedikéig, szerdáig gyönyörűen kitartott az idő Estefelé beborult s 12-en olyan ítéletidő keletkezett, hogy autónk leginkább motorcsónakhoz hasonlított, amely a vizet szeli. A székelyek az ife kezét látják ebben."4 Magyarok Istene vigyázott" - mondják - ''hogy a honvédek a napsugár csőkiátol Hsárva vonuljanak irdélyországba. Az eső azonban most kell, meg is jött? tehát rendben van minden". Székelvudvarhelv és környéke egyébként egyike azoknak az erdélvrészi vidékeknek,"amelyek leginkább megsínylették a két évtizedes román"megszállást. Yelahánvszor elrendelték a mozgOsitást, ez a magyarság teljes kifosztását jelentette. Elvitték a magyar lovát, az utolsót is, az autóját vagy autóit, takarmányát, élelmiszerét. A román tisztviselőtől semmit,a néptől alig valamit vittek el, ugy hogy a mozgositás a magyarok munkáját, kereseti lehetőségét teljesen magoánito•ta. Még van egv kérdés a Szákelvföldön, amely mellett lehetetlen sz°nélkül elhaladni: s az a zsidókérdés ."Hogy itt van zsidókérdés, elég utalnunk a többszázezer itt élő zsidóra, s a bárhol, bármelyik országban élő zsidók közös ás jellegzetes lelki alkatára. Alaposan és jol^meg vizsgálva a kérdést - meghallgatva az erdélyiek minden társadalmi ré 7 legének tárgyilagos véleményét, ki kell jelentenünk,az erdélyi zsidóság szereplése magyar szempontból siralmas volt. Eleinte a magyarul beszélő zsidóság látszólag osztozott az üldözött magyar sorsában. Később már a megszállás második, harmadik hetében a zsídóv kitapasztalták a lehetőségeket, sietve megtanulták a nyelvet ás ettől kezdve támaszai voltak az olah tákolmánynak. . . A román kegyekbe való gyors beérkezés elvakította a zsidó szemeket, egyikük, másikuk valósággal cezaromániábe esett. Minden felé sikerüli elnelyezkedniök hízelgéssel és pénzzel dolgoztak és ha valahová bejutottak kényurakká és magyar rabtartókká váltak. Az egyik udvarhelykor nyéki zsidó orvos több magyar tisztviselőnek törte ki a nvakát azzal,"hogy a románoknak beárulgat.ia őket, s most még volt hozza bátorsága, hogy itt maradjon, s magyar érzelmére hivatkozva döngesse a mellet. A zsidóság szarvá + a nemregen "Romániában behozott gyors zsidót rvécv törte le.. De még igy is sikerült a zsidóságnak pozícióját addig tartani, < ig a aagyar honvédség Erdélybe bevonult, s legnagyobb része u.ost stallumban varja az uj magyar rendelkezéseket.