Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-12 [0473]

A románság megbízottja mondotta a következő beszédet és hangsúlyozta a románság lojalitását és megnyugvását, majd igy folytatta; - Bizunk a világszerte ismert magyar lovagiasságoan és azokban a magyar erényekben, amelyek a magyar államnak vasbeton alaűjai, ígérjük, hogy odaadással és hűséggel szolgáljuk az uj hazát, .' * Ezután az európai megbékélés szükségességéről szólt, majd Isten áldását kérte Magyarország Kormányzójára es kormányára. Az egybegyűlt magyarság: t* a beszéd elhangzása után áhítattal énekelni kezdte a''magyar üicanuszt, cA nemzeti imádságT " . után a parancsnokoló tábornok emelkedett szólásra. Beszéde megkezdése előtt hatalmas éljenzés tört ki, majd ennek lecsillapultával ai. ' (Marosvásárhely mggy ars ágához. jxJMmwyxte*. {Jmtéfmtö &AmJC<zJh "ntU^) - Szeretett magyar testvéreimi Nem találok szavakat lel­kem boldog érzése kifejezésére, nogy mint székely ember vezethettem a magyar honvédeket erre a földre, amely 1500 éve a mienk volt. Ebben"senki­vel nem osztozkodunk. Most, hogy az i3teni gondviselés visszavezette, el­mondhatjuk, hogy Erdélyt elválasztották tőlünk, de el nem szakíthattak, Ellenségeink ezt hangoztatták: Egy barázdát sem. Azt hitték, hogy ez erőt ad a mi akaratunk megakadályoz ás ara, amely igy foglalható egybe: Nem, nem, soha! /A tömeg lelkesen ismételte: Nem, nem, soha! / Magyarországnak 1918­-b-an tiem volt barátja és nem volt szószolója. Akkor nem az"igazs"ágf>t"keres­ték # mert ha "ezt teszik, akkor nem_lett volna Trianon, Itt mindenkit meg akartak csonkítani, aki^aiaha is szövetségese lehet a nagy Németországnak, /Hatalmas hang­orkán csap fel; Hitler! Hitler!/ Trianonnal hazánk legszomorúbb kora kö­vetkezett. Odaát is szenvedtünk az anyaországban, nekünk"is folyt a vé­rünk mint Erdélynek. De most nem számonkérünk, hanem ünnepiünk. Tanul­junk a múltból, tanuljuk meg, aki nem érez erőt, az elbukik. Nem elég a mult dicsőségét emlegetni, méltónak kell lenni hozzá. A mult arra kö­telez, hogy e területet magyar lélekkel töltsük be, A magyar honvédség hálásan jött Erdélybe,és-koszönet érte Horthy MklósnakTOlyan erőben jött mint soha. Hálás szivvel fordulunk a két nagy baráti nemzet vezetői felé, akik összetörték az ittani uralom támaszait, E támaszok összeomlása után szereztük vissza Erdélyt vér nélkül, A honvédség most készen áll Erdély megvédésére és az erdélyiek támogatására. Mindenki előtt Ígérjük és kije­lentjük, hogy Erdély a mienk, A tábornok ezután köszönetet mondott az üdvözlésekért. Igy kisleány és egy harisnyás székely fiu a tábornokhoz ment és virágot nyújtott át neki, R parancsnokló tábornok lehajolt és megölelte a gyermeke­ket. Közben egészen bealkonyodott és meggyújtották aváros lái>-' pait. A parancsnokló tábornok parancsot adott a diszfelvonulás megkezdésére, A huszárok acélsisakosan már hosszú sorokban várták a parancsot. A tábornok lemegy a di szemelvényről, tisztjei csoportjának élére áll és a közönség él­jenzése közben megkezdődött a díszszemle. Egymásután vonultak fel a külön­böző honvédalakulatok. A tömeg virggesőt szórt az érkező katonákra,Kényszó ­rok világítottak, zászlók lengtek es a büszke honvédek lépése azt hirdette. Ismét birtokba vettük Maros vásárhelyt és megtartjuk örökre,/MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents