Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-09 [0473]

o-faf/Ho A Királyhágó ormán menetel a magyar honvédség s a katonazenekar a Horthy-indulót játsza. A síksághoz szokott alföldi legények, akik pár nappal előbb még fáradtan vettek a meneteket, mar 30 kilométert gyalogoltak ezen a napon, egyszerre kiegyenesednek o sorok, vezényszó • nélkül is kiigazodnak, a lépesek ütemessé válnak,és derült mosolyra húzódnak a szájak. Egyik-másik még jót huz a kulacsból, amelyet előbb töltött meg.egyik forrás frissitő vizével s aztán ugy érzi, hogy Kolázsvárig is el tudna massirozni zeneszó mellett ebben a tempóban, A lovak is felkapják a fejüket és ügetni kezdenének, ha szorosan nem fogná a zablát a huszár kemény keze. A kép valóban festői. Ragyogó napsütésben usznak^a h

c

gyormok s az alpesi tájakra emlékeztető legelőkon élesen rajzolódnak ki a magányos fák árnyékai. A levegő é les, fűszeresen illatos. A megnőtt h rizon£ szélén összeolvadnak a hegyek és felhők. Még üdezöld minden, fü fa és virág, mintha ne akarná tudomásul venni a közelgő őszt, mintha örökké akarna élni, ahogy az égbenyúló óriások. Hataímas szerpentin szélig át a hegygerincet, .. , Ezen az uton korádé lelőtt ota szakadatlanul^özönlik a magyar honvédség. Emberek, lovak, gépek végtelennek látszó oszlopokban" kigyéznak fel a hegycsúcs felé. mintha valami óriás méretű történelmi festmény elevenednek meg. Közvetlenül követik egymást a különböző csapatok: gyalogosok, műszakiak, tüzérek, huszárok, motorizált osztagok, hirszerzüf,rádiósoj: harckocsik és páncélautók. A felvonulás teljesen harcszerű. Nemcsak az elővédnél, hanem a főcsapatnál is. A puskák élesre töltve, a légvédelmi géppuskák felfelé irányítva. Az úttest mentén is, harcra készen állnak a magyar légvédelmi ágyuk. A rádiososztagok mozgó" állapotúén is állandó összeköttetésben állnak az elővéddel és a mögöttes csapatokkal. A parancsnokló altábornagy pedig- a hegycsúcson á'lva messzelátoval figyeli a felvonulást, ellenőrzi minden mozdulatát, ügyel hogy a példás rendet semmi se zavarja. Nem hiányzanak persze a gulyáságyuk sem. füstölgő kéménnyel haladnak a csapatok utiarés" mire este elérik céljukat, jó iljitupörkolttel telnek meg a . csajkák. A kép valóban festői és a pillanat történelmi. Magyar honvéd ismét a Királyhágó csúcsán, Erdély és ^ag.arország választóvonalán. A hegyek, amelyért annyi harc folyt , ott állanak rendületlenül a századok viharai közt, mintha csak azt mondanák: ff

Nem hagyunk benneteket, mert mi nemcsak elválasztunk, hanem össze is kötjük a nyugatot a kelettel, az alföldi rónákat Erdély bérceivel, és ha idegenek tapodnak rajtunk, lerázzuk magunkról mindaddig, amig ilyen honvédséget nem hordhatunk hatunkon". o-üf/Hp Nemcsak bánat, hanem humor is maradt a kivonult románok után. Magukkal vitték Ferdinánd király és Mária királyné nagyváradi szobrát. Mialatt cikkem anyagát ullitom össze, leírhatatlan lelkesedés között, a zene pattogó hangjai mellett szép szál legényekből álló székelyezred vonul át a nagyváradi Szent ~ászlo téren. Amikor megtudják, hogy székelyek jönnek, a lakásokban becsapódnak az ajtók és mintiegy mindent elöntő áradat, ugy tódul Nagyvárad népe, hogy üdvözölje a bevonuló székely honvédekéit. A lelkesedés olyan tetőpontra hágott, hogy még az újságírón is végigfut az örÖm.jó egy óra hosszat tartott a székely bakák elvonulása-*. .".