Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-08 [0473]

o-Szi/Ho Szt előretolt erődvonalat a románok csak néhány hete fejezték be és ezzel nyilván harcihangulatot akartak nyilvánitani. Uste 8 órakor Szinérváraiján robognak keresztül a gyorsanmozgó csapatok, *elj*orakoznak ez uj demarkaciósyonalőn, ahonnan pirkadáskor indulásra"hangzik a parancs nagybánya felé. Késő éjjel is ünnepeli még Szatmár. Felejthetetlen napja volt csütörtökön Szatmár városának, A bevonulás és a csapatsz.mle uton szünet nélkül tartott a városban maradt Co apa tok ünneplése. Ahol megielent egy magyar katona, azonnal sürü ember gyürü vette kórul. Kérdezősködtek távoli, rokonok utón. érdeklődtek, nevek es magyar városoké ~ hangzottak el. Minden kérdést azonnal követett a fohaszszerü mondás:" Csakhogy itt vannak mér!" Ismeretlen emberek ölel kőztek össze, hosszasan szorongatták egmás kezét. Büszkén nézték a váró son keresztül menetelő ujabb csapatokat: "Horthy katonái! A mi katonáink!" Szatmerbah csütörtökön egybeolvadt az egész nap. A délután és az este ugyanaz volt, mint a csodás és örökke-emlékezetesnek maradó diadalmas délelőtt amikor a Kormányzó Ur Szatmár ősi városában megjelent a már legendás fehér lován. A város főterén adott találkozott Szatmár város egész egész lakossága azokkal, akik messziről jöttek, a magyar hadsereggel. Azt híresztellek itt, hogy nincsenek is magyar katonák mondogatták és mindenkinek felcsillant a szeme, araikor ujabb honvédalakulatok meneteltek vagy dübörögtek végig az utcákon. Es ünnepelt a város. Délután már működött a magyar királyi posta, hosszú sorokban álltak a posta épületében a bélyeget árusító fülkék előtt a honvédek és a szatmáriak, hogy otthonlövőknek üzenetet küldjenek :Szatmárnémeti visszatért" ' • Ujabb ékes városnévvel bővült a magyar térkép és ujbcl ki- , fényesedett egy két évtized elhomályosult drágakő- a Magyar Szent Koronán. Amikor leszállt" az este kiragyogott a város. Szér és ezer gyertya fénye kacérkodott az utcák villanylámpáinak a fényével. Fényben égett minden. A szivek fénye, a szivek lángja ragyogott a városban, a város fölött. A fény hirdette, hogy egymásra tatált ozatmur,népe Miskolc, Kassa, Debrecen. Szeged és az ország minden városának, falujának, tanyájának népével. Ünnepelt, dalolt, örvendett, lelkesedett a varos. Uton-utfélen szóit a zene,az utcákon táncra perdült a városi pol ;ar a honvéd a város népeivel. Azt mondják hogy Szatmarban még sohasem volt ekkota öröm. Igy meg sohasem ünnepelt. Amikor a főtér magas tornyán az óra elütötte a tizenkettőt, még lelkesedett a varos.