Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-07 [0473]

o- Wa " " Milyen lelkes szeretettel készül itt mindenki, A csillogószemü honvédek nemegyszer fényesre dörzsölik a hajnali gyaloglásban harmatossá lett bakancsukat, igazitják egymás ruháját, szerelvényét, hogy szépek legyenek ezen a nagy ünnepen. Csák képzelodés. de mintha a viz vidámabban es gyorsabban rohanna, hogy elvigye az örömnirt le a Dunába, az ottani testvéreknek, A partot egész hosszában ellepik a férfiak, asszonyok és gyermekek. Még a vizből kiálló kis fövénypadokon is összekapaszkodva szoronganak. A régi szigetszlatinai hid most is csonka. A zajló jég vitto el már évekkel ezelőtt az innenső részét. Nem ezt a hidat javították ki most az átkeléshez, hanem uj hidat vertek a honvéd műszaki csapatok. Nem is egyet, hanem hármat. Így keskeny . ' « homoksziget szakit ja itt át a "Tisza rohanását, az innenső ágon át vezető hidakat a kis szigetig már tegnap megépítették, ü túlsó partra átvivőt pedig ma reggel fel 7 órakor tüneményes gyorsasággal, összesen nyolc perc alatt készítették el. A kész kitűnő pontonhidákon most arccal kifelé a vizet kémlelve hosszú csáklyákkal állnak a hidászok. Az ut szabad, ^illamosfeszültség reszket a levegőben. Szinte égeti az agyunkat. A lázas, lüktető, mozgalmas perceket le sem lehet irni. Átélni is nehéz, az ember azt hiszi, hogy a szive nem birja. A hid fejénél katonazenekar áll. Ezren és ezren számolják a perceket. Igyszerre halálos csend lett. Néhány halk parancsszó,a karmester botja megmozdul és felcsendül a magyar Hiszekegy. Minden szem könnyesen ragyog az utolsó sorok beteljesülésének pillanatában: "Hiszek Magyarország feltámadásában". az ima akkordjai elszállnak a Tisza felett, Utána pattogó indulóra zendit a zenekar. A Náray-féle erdélyi indulót játsszák, afaely az erdélyi felszabadítás kiséfcő zenéje lesz. Végre megindul a menet. Elsőnek a csapatokat vezető parancsnok lép a hidra törzskarával. Csupa magasrangu tiszt és valamennyi erdélyi, k hadvezetőség ugy intézkedett, hogy a legelső felszabadít ó csapatok parancsnokai mind erdélyi származásúak legyenek. A komoly férfiak meghatottságával lép át a csoport a hidon. Most a hid első részén vannak, maid a kis szigeten, később a második hidon és már odaát-. • ' . . is vannak a lépteik alatt ebben a pillanatban felszabaduló szent erdélyi magyar földön. Odaát elhelyezkednek a túlsó hidfő mellett, hogy végignézzék a csapatok elvonulását, fin is átmegyek. Milyen különös érzés innen visszanézni a magyar partra, ahogy itt hívták több mint két évtizeden át. Olyan percek voltak ezek, hogy akik itt voltunk, életünkben nem tudjuk elfejteni. A magyar partról az erdélyi induló hangjai hallatszottak ide, a máramarosszigeti templomokban pedig megkondultak a harangok és a két ünnepélyes melódia édesen ölelkezett össze az újra magyarra lett Tisza felett és a ragyogó hajnali napsütésben. Már dübörög a pontonhídon a honvédbakancs. Elsőnek jönnek át a határvadászok, akik két eve néztek már itt nehéz szolgálatban farkasszemet a megszállókkal. Kitüntetésül kapták ezt és most ragyogó' szemmel viselik ezt a kitüntetést. Szól a zene, özönlenek a csapatok, Lelkendezve sietek az első sorokba, A város mogelenetösen távol van a Tiszaparttól, de az odavezeté Calea Mihail Bavelen már hatalmas tömeg szorong es amikor az első honvédet megpillantják, kitör a mámoros lelkesedés, amely ettől"" a pillanattól kezdve körülölel . es csókol :, virágos dédelgető szóval, szere- • tő simogatásJBallbecéz ma mindenkit, aki a magyar honvédség egyenruháját viseli. /Sblvt.köv./