Napi Hírek, 1940. szeptember/1
1940-09-05 [0473]
o- Iá/Ve A Fővezérség különleges csoport iától: Éljen Horthy, éljen Horthy! - harsog a tömeg és százszorosan veri vissza a visszhang ezt a mámoros, diadalmas hangorkánt. A kormányzó ur őfőméltósága a tribün előtt leugrik lováról, fogadia a vezénylő tábornok jelentését, majd fellép az emelvényre, ahol bemutatják neki a megjelent előkelőségeket. A kormányzó ur kiséretébe'n lévő Bartha Károly honvódelni miniszter, Werth Henrik vezérkari főnök és Keresztes-Fischer Lajos tüzérségi tábornok már szintén elfoglalták helyeiket az emelvényen, amikor Antal Sándor polgármester előrelép és üdvözli a Főméltőságu Urat a város nevében. Ilosvay Lajos apát és Boros Jenő református esperes egyházaik nevében köszöntötték a kormányzó urat és a magyar honvédséget, majd a társadalmi szervezetek és egyesületek nevében hangzottak el üdvözlőbeszedek. A honvédség bevonulási ünnepségét díszmenet zárta be. A diszmenet 2 es fél órát tartott. A város közönsége órákon át ünnepelte a menetben résztvett csapatokat és azok elvonulása után sem tért haza, hanem még a késő esti órákban is az utcákon sétált, örült ős ünnepelte ezt a napot, amikor Szatmár "hazatért". o- Lá/Ve A Fővez é rség különleges csoportjától: Bokáig járt a virágesőben a magyar henvéd Szatmárban. A közelmúlt évek örvendetes magyar ünnepei közé sorakozik a magyar hadsereg diadalmas bevonulása Szatmárnémetibe. Ragyogó napsütéses szeptember reggellel kezdődött a felejthetetlen esemény. Szeptember 5-én a kora reggeli órákban gyülekeztek a bevonulásra rendelt csapatok a CegöldSzatmárnémeti müutcn. A mezők harmatos, deres talaján tarlóján menetkészen álltak a csapatok. Az uton sorjában dübörögtek az ütegek, egymásután suhantak ol a kerékpáros osztagok, a gyalogos zászlóaljak is ütemesen jöttök innen is onnan is. Motorosok száguldozták az ut szélén, majd szekerek döcögtek. Félhétro járt az idő. amikor a bevonulásra rendelt csapatok elfoglalták helyeiket, véglegesen kialakultak a menetoszlopck éllel a cegöli-petei'uton a régi magyar távbe'mcndó őrs sorompója előtt. Hót ora van. A magyar vámsorompónál autón megjelenik egy román őrnagy. A bevonuló csapatok parancsnokával rövid ideig tanácskozott, majd visszaült autójába s ebben a pillanatban harsány kürtszó harsant fel* - Imához! Az őrház mellett felállított honvédzonokar a Himnuszt játszotta. Minden honvéd vigyázzba merevedett és szállt-szállt a magyar nemzeti imádság felemelő, fenséges hangja, keresztül a már ledöntött vámsorompókon és mezőkön, erdőkön, falvakon es városokon keresztül az Erdélyi Havasokig, ahol néhány nap multa már magyar honvéd őrzi a régi magyar határt, amint csendesen megtorpan az uj magyar reggelben csendülő magasztos'hang a tisztek virágos, cserfaleveles rohamsisakjá mellől lecsúszott a kőz, a megszálló csapatok éle előre indult. Kerékpáros osztag követte a r^mán parlamentair autóját, biztosító csapatok lendültek neki "az útnak, géppuskasok, majd utászok és s rban a megállapított rendben jött-jött a 22 evvel ezelőtt ránk kónyszeritett határon keresztül a magyar hacisereg felvirágozva, dalolva, ősz magyar rögöt taposó lelkesedéssel. /Folytatjuk./
