Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-02 [0473]

— « —. u &y/^y/&y - - /Pocit beszédének folytatása/ " " Ebből a gazdasági-kapesülatok további fejlődése alakul ki lémetország és DélkeléteurópS között. ami ugyanakkor az életszínvonal emeléséhez és Délkeleteurópa fokozottabb veeelméhez fog vezetni a világkoniunktura ingadozásaival szemben. "Ez" a ftsjlidés azt"eredményezi, hogy Németország és Délkelét*3urópa népgazdasága mind jobban"egymáshoz hangolódik. Ez nem fogja gátolni a"Délkelet európai államokat abban, hogy továbbiejlcsszók azokat az ' iparágaikat, amelyek számáYa"mcgVannak belföldön a gazdasági alapfeltételek, ibban sem fognak"gátlást"tapasztalni, hogy más országokkal kereskedjenek, Ez különösen vonatkozik a Hometországgal szövő tséges Olaszország koreskö-; delimi"kapösolntaira. A két szövetséges nagyhatalom nefflosak n politikában., hanem gazclasá gí téren'is teljes egyetértésben dolgoznak. Délkeleteurópn még az eleién van gazdasági fejlődésének. A délkeleti népek jóléto német érdek is. Nemetprszagnak erdeke, hogy ezeknek^az államoknak a termelőképos» sége megerősödnék, mert ezzel emelkedne a lakosság életszínvonala is. A túlnépesedés kérdésének megoldásához hozzátartozik bizonyos iparosodás, " , amelynek azonban'összhangban kell lennie 8 Birodalommal. Németország sohasem gondolt arra; hogy Dolkclctourópát osak nyersanyagforrásnak tekintse".* A oélkitüzése az, hogy ezeket az országokat az európai rend szilárd részeseivé tegye. Már Németország érdeklődése a Bélkeleteurópáial folytatott"* ' kereskederöm"iránt elégséges volt a béke fenntartásához Dólkolotcurópában. A tengelyhatalmak mindent megtettek, hogy táYoltartáák e teriilettél a béke- " bontókét. A nyugati heft almák és a tengelyhatalmak délkeleteurépai pr ograinijánd-. "n&gy eltérése "egymástól"már rég óta nem elméleti kérdést. Gyakorlati megvalósulásaik ismeretesek. " ~" " ti állandóan növekvő áruosere következtében © gazdasági •együttműködésnek olvan"rendszere alakult ki, amely sok tekintetben megelőzi 9" gazdasági szoíi&atitaSt.. izt"a"Z együttműködést, amelyre egész Európának*' at kell térnie, ha igazán "ki" flkarjf; használni az esólyoket, melyeket a halófélben levő, cselekvésre Eár.uua képes, az élettel hadilábon álló angol liberális rendszer fölötti német gyozeíom"teremtett meg számára. — " .A német "gazdasági poiiti] a. sírra irányul, hogy véget vessen Európa"türhetetlen~g©zdasági elaprózódásának és leigázásának. Xz európai" tér országai között, mivel fekvésüknél és alkatiiknál fogva egy sorsközössóghez "tartoznak, vslamennyi ország hasznára egészséges munkamegosztásnak kell kialakulnia. ~ Ez a "gazdasági leszerelés" lehetővé"teszi a gazdasági nehézségek megszüntetését s'ugyanakkor'az curópní vsluta szanálását ós megszilárdítását. A valutakerdésben az ujitásra ugyancsak" rászoruló Cloaringmódszor megjavításával kell kezdenünk."Itt elsősorban a nagyon bonyolult" kompcnzáoios rendszer egyszerűsítésére, a várakozási idő rövidítésére. Vagy teljes megszüntetésére, az átszámítási díjtételek rögzítésére'és a többoldalú elszámolási lehetőségek megteremtésére kell gondolnunk. Snk mindent, ami"azelőtt utópiánk tűnt fel, nehézség nélkül meg lehet ma'.jd vniósitani' ha"a"tsm?:elyhatalmák győzelme biztosította a tartós politik$i"megbókuióst.' /; frencia imperializmus ós'Aiaglia európaellenes politikája akadályozta"meg, hogy"Eur6psi népei politikai, kulturális ós"társadalmi életközösséget alkossanak. Az a két.nagy ember, aki az európai szárazföld sorsát'kezébon tartja, Hitler sdoíf os Bonito"Mussolini, meg fogja valósi tani a nemzetiszocialista ós a fasiszta"forradalom értelmében es szellemében a politikai" és-Misádalmi ujjárendezós feladatait ós bistositani fogja az európai népek békéjét, boldogságát és jólétót./MTI/ 6