Napi Hírek, 1940. szeptember/1
1940-09-05 [0473]
Sza Lá/In Szatmárnéme ti , szeptember 5. /Magyar Távirati Iroda/ A történelmi emlékezésektől megszentelt Szatmármegye és Szatmárnémeti város ősi magyar földje élte át elsőnek az országgyarapító kormányzó bevonulásának felejthetetlenül ünnepélyes pillanatait. A szatmári föld népe megérezte ezen a napsugaras őszi napon a történelem vál ozását, amellyel a húszéves rabság utáj^jttO-S^^iss 28 "" tért az anya országhoz.Mintha az idő is megfizápitanijTkarta volna* ezeket az emlékezetes órákat, csillogó napfe*nyhe"bpritotta az egész szatmári tájat. A Horthy Miklós .jkormányzót ás kiséretét vivő gápkocsisor Csengersimánál hagyta el a régi trianoni határt és Komlódtátfalun, Petén és Pusztadarooon át vezetett az ut Szatmárnémetibe. Az első gépkocsiban ült Horthy Miklós kormányzó vitéz Keresztes-Fis cher Lajos tüzérségi tábornok, főhadsegéddel és vitéz Koós Miklós tábornok, első szárnysegéddel. A második kocsiban Werth Henrik gyalogsági tábornok, vezérkari főnök és vitéz Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter, a harmadikban Brunswik György ezredes, utimarsall, vitéz Lázár Károly ezredes, a testőrség parancsnoka és vitéz Gerloczy Gábor alezredes, szárnysegéd, a negyedikben Horváth Dénes alezredes és Tost Gyula százados, szárnysegédek, valamint Cech Vilmos vezérkari alezredes, az ötödikben pedig vitéz Debreczeny Ferenc alezredes, a főhadsegéd szárnysegéde, vitéz Tiszay Emil alezredes, a vezérkari főnök szárnysegéde és vitéz Ollé-Kunos Jenő alezredes, a honvédelmi miniszter szárnysegéde foglalt helyet. Virágdiszbe, zászlódiszbe borított falvakon, kendőt lobogtató ünneplő nép sürü sorfala között vonult végig a gépkocsisor. A lakosság már . kora reggel óta az utcákon állt mindenfelé, hogy egy pillanatot se mulasszon el a nap eseménveiből. A Szatmárnémetibe bevonuló csapatok ünneplése állandó tömegtüntetéssé alakult át a honvédség mellett. A teljes rendben és tökéletes fegyelemben vonuló csapatokat harsány éljenzés, tomboló lelkesedés és virágeso kisárte. Az élen egy műszaki század haladt, amely sorra betemette a harckocsicsapdának szánt széles árkokat és eltávolitot ta az úttest egész szélességében ás mintegy 10-15 méter mélységben felállított vastag fatörzsekből épült torlaszokat. Munkába álltak a távírászok is, akik a kidöntött távvezeték-póznák helyére nyomban ujakat emeltek, hogy ilymódon biztosítsák Szatmárnémeti összeköttetését az anyaországgal. Pete és Pusztadaróc fiatalsága a csapatokkal együtt menetelt Szatmárnémetibe, hogy részese legyen az ősi város nagy ünnepélyének. A községek bejáratánál diadalkapuk várták a bevonulokat 'Isten hozott!", "üijen Magyarország!" felírással. ^J^/ Ahr)
