Napi Hírek, 1940. augusztus/2

1940-08-31 [0472]

E/B / Német lapvőlemények folytatsa/ Ez a félreérthetetlen magatartás megf ölel-annak a szükségességnek, hogy miként más európai'nemzetek különböző csoportjai között hosszú idon át lehetséges volt, a Balkánon is állridosuljon a nyugalom ós megbékélés. 1 magyar ős a román kormány körcíme a döntőbírósági eljárás " megindításáért a tengelyhatalmakat nehéz föladat elő állította. A néprajzi kérdés és más figyelembeveendő tényezők bonyolultak* Mindazonáltal Németország ős Olaszország non tértek ki a döntőbíráskodásra való felhívás elől. A meghozott döntés kétségkívül . megoldást jelent Magyarország jogos területi igényei és az ozen a területen fönnálló néprajzi ' követelmények között. A döntésben kifejezésre jutó megoldás azonban nemcsak nemzetközi tekintetben hoz mognyugvís Délkelet-Európában, hanem megnyugvást hoz a kisebbségi kérdésben is. Az illető kormányok a döntőbírósági Ítélettel cgy-időbon ünnepélyes kötelezettségeket vállaltak kisebbségeik vedelne tekintetében. Ez a kötelezettség" biztosíték lesz ós kell hogy legyen, hogy ezekben a kérdésekben is a jövőben a nehézségek ős súrlódások kiküszöbölődnek. Éppen ezért a döntésnek oz a rés ze is lényeges adalék a Balkán megnyugvásához és alapja az ezen az európai tersében tovékonykedő nópek es kisebbségek békés együttélésének. Az Ostdeutschor BeobacHter tegnap vezércikkben a többi között a következőket irta: Romániának és Magyarországnak . a bécsi tanácskozásoknál nemcsak önmagukra, hanem az uj Európára is gondolnick kell. A ninden érdekeltet kielégítő megoldás előfcltotcle természetesen az, hogy Románia ós Magyar ország jó szándékot tanúsítsanak, nagyvonalúan járjanak! és o.avnás iránt köles önös ne sértést tanúsítsanak. n namburgér ^orOenblatt augusztus 30-i o*;l.u bocsi tanácskozásokon uralkodó szompontokat a magvar ós a román követelések bő szcnbeállitása után a következőkép foglalja össze: isJL Először: 1\ kót államnak' az erdélyi kérdés megoldásáról " vallott nézetei, noha-előttük annak látszanak, nőgsom jelentőnek magukban véve semmi tekintetben életkérdéseket. Semmiesotre ser: lehetnek"" pedig az európai kialakulás egyik válságos fordulópontján, amikor Magyarországot és Romániát a nénet cs olasz fegyverek sikerei az európai háborúba való belesodrástól megkímélik, komolyabb természetű helyi viszályok indítóokai, Németország és Olaszország a feltétlen délkeléteurópai bekebiztcsitás elvét képviseli ós minthogy ez a nagy cél azonos Magyarország* és Románia népeinek érdekeivol, kell hogy megértsék a kot tengőiyhatalónnak arra irányuló óhaját, hogy ellen tonikot békésen tisztázzak. Másodszor: lüníncgy Magyarország ós Románia közvetlen tárgyalásai beláthatatlan nehézségekkel fenyegettek, Németország és Olaszország dolga volt, hogy mint az európai ujiárcndozós hivatott képviselői" az erdélyi kérdés megoldásának 1 ehetőségeií mérlegeljék. . Harmadszor: A" mostani állapot, amely folytonos sorlódásokra vezetett Bukarest ós Budapest között, a béke szempontjából elviselhetetlen lett és helyébe kielégítő megoldásnak kell kerülnie, amely az európai f clszabaditási harc súlyos'korszakában non utolsó sorban fokozott gazdasági eredményeket tételez fel, Ezért Németország: és Olaszország külügyminisztere né:; egyszer személyesen a tárgyaló asztalhoz'"ült ífogyarnrsz'dg ős "Rónánia külügyminisztereivel* Jucii' ez a ténv biztosítja a bécsi tanácskozások végleges íz tartós sikerét. Ezek minden Bizonnyal az erdélyi kérdés negoldását fogják hozni. Várható, hogy közeli időpontban lezáró vonalat húznak olyan délkeleteurópai álla-" pótok alá, amelyek téridegen behatások jegyében állottak és az igazi negu bókólest megakadályoztak.