Napi Hírek, 1940. augusztus/2

1940-08-31 [0472]

(4f\

r

v, u K. ü x c a b ? augusztus 3JL« /Magyar 'Távirati iroda, ""UfTI A szombat reggeli román sajtó nagyon szűkszavúan kommentálja az eseményeket. , jL A kormány félhivatalosa csupán annyit emel ki, hogy Romániá?tljbél megrázd áldozatokatJL " ' • . és igen nagy veszteségeket kell elszenvednie, de a Németország és Olaszország által nyújtott biztosítók szavatolja az uj határodat. Az uj határokon belül Románia ujbél felveszi a rendé": életütenet. A Timpul ugyancsak annyit jegyez meg, hogy Románia <nbél megrázd áldozatoknak lett alávetve. A többi lap az eseményekkel nem foglalkozik, csupán a külföldi távirati irodák nyomán ismertetik az eseményeket, J— Kx' ?/ -S 02 Hl Ti R é m a, augusztus 31./rJGagyar. Távirati Iroda/ A Popolo di Roma me számában vezércikket közöl az erdélyi kérdés megoldásáról f&zerkesztő jénék, G-uido Baroninak a tollából. A cikkíró hangoztatja, hogy a tengelyhatalmak külügyminiszterei Bécsben tabuié rasat teremtettek a trianoni szerző^ás igazságtalanságainak helyén. Ciano gróf és Ribbentrop közbelépésével sikerült megoldani a rendkívül tüskés és bonyolult erdélyi kérdést. A bécsi eredmény rendkivül szerencsés és elégtétalt ad mindkét félnek. Ezt a döntést is áthatja a Duce és a Führer nagyvonalú és realisztikus szellemé.. A bécsi döntés egyébként ujabb bizonyítéka annak, hogy az olasz-német szövetség békében és háborúban egyaránt tökéletesen működik. Különösen ki kell emelni azt s rendkívüli gyorsaságit , amellyel Olaszország ás Németország ezt az igen bonyolult kérdést megoldotta. Az erdélyi kérdés eltűnése egész Európát ^gy olyan kérdéstől szabadítja meg, amely állandó zavarokra adhatott alkalmat. Magyarország és Románia immár mint barátok működhetnek együtt. A trianoni szerződés, amely a legszégyenletesebbje volt a párskörnyéki békéknek, kimúlt, helyét azonban nem egy ujabb parancsbéke, hanem a lojális magyar-román megegyezés foglalja el. 14fckOf~n Milánó, augusztus 31. /Magyar Távirati Iroda/ n Béke a Dunán • cimü vezércikkében a Corriere della Sere a következőkben szól hozzá a bécsi határozathoz:" A húszéves magyarromán ellentétben hozott bécsi döntésről tárgyilagosan meg lehet állapitini, hogy talán jobb mint amelyet mindkét részről kívánhattak. Természetes, a kát fél közül egyik sem érhette el százszázalékig azt , amit akart. A probléma azonban oly nehéz volt, hogy nem lehetett sz«í csak egyik oldalnak előnyöket nyújtó megoldásról. A Ciano-Ribbentrop-féle dönt^határozat az igazsáÍ

on alapul, mert csak ez lehet az állandóság garanciája."Kiemeli ezután a ap» hogy a

# döntőbíráskodás Budapest és Bukarest kifejezett kívánságára történj maid hangoztatja, hogy a tengelypolitika "' hatalmas erkölcsi sikert aratott, amelyet haroz. es küzdelem nélkül békés tanácsok segítségével ért el. A tengelyhatalmak képviselői egy veszélyes kanócot húztak ki az európai puskaporos hordó legezponálta^helyéről s ugyanakkor leraktáka politikai és gazdasági újjáépítésnek egy másik fontos tartópillérét is.