Napi Hírek, 1940. augusztus/2
1940-08-29 [0472]
Ba Ra/Hc Róma. augusztus 29. /Magyar Távirati Iroda/ A csütörtökőelutáni olasz sajtó hasábos bécsi és berlini tudósitásókban foglalkozik a bécsi összejövetellel és több lap vezércikket szentel a magyar-román problémának. A Giornale d a Itália bécsi különtudósitó ja hangsúlyozza hogy egyelőre még. nem lehet tudni meddig tartana k a bécsi megbeszélések és milyen fejleményeket hoznak. Kétségtelen azonban, hogy a-bécsi tanácskozások olyan eredményt fognak hozni, amely^a m8gyar-román yérdés körül kialakult ijf feszültséget 1 /megszünteti . Hitler vzér és kancellár és Ciano gróf oDersalzbergi megbeszélésével kapcsolatban a tudósító azt jelenti, hogy az a megbeszélés rendkivül szívélyes légkörben és a teljes véleményazonosség jegyében folyt le. Valószínű, hogy ezen a tárgyaláson eldöntöttékazt. hogy a tengelyhatalmak milyen szerepet fognak játszani a bécsi értekezleten. pYih^V^*v^ Ezzel hozható összefüggésbe a Corriere della Sera berlini tudósítójának az az értesülése, amely szerint nincs kizárva, hogy Obarsali berglen gyakorlati javaslatot dolgoztak ki a bécsi tárgyalások megkönynyitésére 0 Figyelemreméltó a Giornale d,Itália berlini tudósítójának jelentése, amely többi között a következőket mondja: Berlini politikai körökben biztosra veszik, hogy a bécsi megbeszélések a szóbanforgó kérdések gyors tisztázáséra fognak vezetni. Igaz, hogy a fennálló ellentétek meglehetősen nagyok, de megfelelő jóakarattal és politikai reálizmussal le lehet küzdeni"a nehézségeket. Ez elsősorban Romániának szól amelynek álláspontja az ut°bbi hetekben olyan formulákban merevedett meg, amelyek a régi genfi szellemre emlékeztetnek. A Lavoro Eascista berlini tudósítója többek között ezeket irja: A nemes magyar nemzet, amely oly bölcsen választotta meg a maga külpolitikai tájékozódását, most ismét elküldötte a zöEasztalhoz felelős képviselőit abban a biztos tudatban, hogy ezúttal ismét pártatlanul és igazságosan megoldják a DéIkeleteurópában szükséges revízió problémáját. A "esto del Carlino ^'Erdély és Európa" cimü vezércikKében többek között igy ir: A versaillesi szellemnek immár csak kevés nyoma maradt meg. E nyomok között van még a magyar-román határ. Végzetszerűen be kellett következnie a revíziónak ebben a kérdésben is, amely ..oly fájdalmasan érintette Magyarországot. Semmi kétség nincs az iránt, hngy ez a kérdés kielégítő megoldást fog nverni^nem ugy .mint husz évv l^ezelőttj amikor .t Wilson, Lloyd George és Clemenceau ítélkeztek, Amikcrr a versaillesi itéiŐbirák megalkották az úgynevezett Nagyromániát, csak azzal törődtek, hogy Középeuropában állandósítsák az egyenetlenséget. A románok megkapták egész Erdélyt és ráadásul szép darabot a magyar Bánátból iso Románia nemzetiségi képe a magyarokból, bolgárokból, németekből oroszokból, stb. tevődött össze. Nagyrománia állsmférfisi sohasem akarták elismerni, hogy ez a helyzet tarthatatlan volt, és minden jogot tegtagadtak a nemzeti kisebbségektől. Ez a kártyavár természetesen nem maradhatott örökre fenn. A versaillesi rendszer összeomlásának maga után kellett vonnia a mesterséges Nagyrománia felszámolását is» Olaszországnak és Németországnak gondja lesz rá, hogy a Romániával kapcsolatos kérdések ugy oldódjanak meg, hogy a Balkán békéjét ezekután már semmi se zavarja meg. /Folyt. köv. /
