Napi Hírek, 1940. augusztus/1
1940-08-10 [0471]
W Ba/B/fla Berlin, augusztus 10. N A Német Távirati Iroda Matthai altábornagy katonai szakértőtől a következő összefoglald jelentést közli az elmúlt két katonai eseményeiről: Az augusztus 6.-án felállitott mérleg az egész világ előtt még egyszer világosan felt'kitette az Anglia elleni német hadvezetés nagy és egyre fokozódó sikereit. Ez a közbevetett mérleg több tekintetben különösen sokatmondó volt. Nemcsak az elsüllyesztett, vagy súlyosan megrongált ós ezzel üzemenkivül helyezett hajó- és rakodótér rendkívül magas száma volt ezúttal figyelemreméltó; ugyanis három héten belül 345.000 tonnányi kereskedelmi hajótér elvesztését, tengeralattjárók által, további 215,000 tonna rakodótér elvesztését a légi haderő által, ezenkívül ujabb 100.000 tonna elvesztését a haditengerészet más egységei által, öszszesen tehát majdnem 560.000 tonna hajótérveszteséget - közte töb^, Anglia számára életbevágóan fontos tartályhajó - még Anglia sem bírhatja ki noszszebb ideig, nem is beszélve a háború mostani döntő időpontjáról. He ehhez hozzáadjuk még azt a 330.000 tonnát is, amelyet német harcirepülőgépek ugyanebben a rövid időközben oly súlyosan megrongáltak, hogy legalább is hosszú időre ki kellett vonni a forgalomból, közel 1,000,000 tonna az angolok hajóvesztesége husz nap alatt. Ez pedig olyan szám, amelynek nemcsak elviselhetetlennek kell lennie, hanem egyúttal világosan bizonyitja a német hadvezetés fokozott támadóerejét és gyorsan növekvő sikereit. A legutóbbi hetekesemenyeire visszatekintve azonban két másik tény még feltűnőbben ötlik szembe. Az egész német haditengerészetnek merész és sikeres norvégiai vállalkozása után az angol sajtó azt állitotta, hogy az e vállalkozás során elszenvedett, bizonyára nem jelentéktelen német veszteségek most 8 háború további tartamára ki fogják Kapcsolni a német haditengerészetet. Egyideig meghagyták Angliát ebben az együgyű hitben. Ma azonban megmutatkozik, hogy az angoloknak ez a reménye - mint a legtöbb más hivatalos és nyilvános véleménynyilvánítás is Nagybritanniában-,tévhit és téves következtetés volt. A német haditengerészet egységei, amelyek elsősorban hozzájárultak az elsüllyesztett hajótér hatalmas arányához, sikereiket minduntalan tengerentúlról jelentik, tehát a szabad óceánon működne::, ahol különben háború idején egy ellenséges hajónak sem volt szabad mutatkoznia angol engedély nélkül. Mindezeket a sikereket pedig elérték anélkül, hogy a német hadihajóknak bármilyen támaszpont vagy kikötő állt volna rendelkezésükre, ahol kiegészíthetnek üzemanyagos élelmi szerkészleteiket, A még mindig nagyszámú és erősen felfegyverzett angol kereskedelüi hajóhaddal szemben tehát oly állapotot teremtettek, amely sok mindennél világosabban bizonyítja, hogy az ismert és az egész világon hírhedt "italé Britannia of the Wawes" /Anglia a tengerek ura? a múlthoz tartozik. A másik tény az, hogy most, az európai szárazföldön folyó német haroi cselekmények befejezése után az egész brit szigetország a német légi haderő hatókörében fekszik. Most már nemcsak a partok, vagy csupán DélAnglia, mint az elmúlt télen, hanem egész Nagybritannia harctérré vált; mégpedig ugy; hogy ez végül a jóhiszemüt is gondolkodóba kell, hogy ejtse. Itt nem arról 8z idegességről van szó. amely Angliában már a széles néprétegeket is eltölti és amelynek következtében naponta óriási feszültséggel várjáK a nagy német támadást. h?.t a tényt, hogy ma már lángpkban áll az angol part, valamint nagy területsávok az ország belsejében, a német veder őfőparancsnokság jelentései alapján nem lehet eltitkolni. ' '.1.-4