Napi Hírek, 1940. augusztus/1
1940-08-09 [0471]
W Ze/^e/Ho Bécs, augusztus 9. /Magvar távirati Iroda/ N A Völkischer Beobchter "Egy ábrándkép vége" cimü cikkében ezeket irja: Románia kapta az oroszlánrészt a szentietváni birodalom örökségéből: Erdélyt, amely 1918 előtt váltakozva önálló volt,vagy magyar fennhatóság alatt állott,és a Bánátot, A négy a r revizionisták'szenvedélyes "nem, nem, soha n-ja elsősorban a romániai magyarokra vonatkozott. Budapest és Bukarest Között időnkint drámaivá vált a feszültség. Ez fokozódott, araikor Cseh-Szlovákia feloszlása kielégítette Magyarország követeléseinak egy részét. Ugyanakkor azonban felvetődött bizonyos egyoldalú magyar államgondolat kérdése, amely nem csekély mértékben állotta útját a népek eljösendő megegyezés ének* A Romániában élő magyarok számára évtizedek óta vita folyik. A magyarok két ás félmillió magyarról beszélnek, a románok viszont legfeljebb 1,7 millió magyart ha jlandók elismerni, beleszámítva a székely néptörzset. A székelyek ma Erdély délkeleti sarkában csaknem teljesen raegszállnak hárem kerületet; két kerületben a 85 százalékot is eléri . számuk. Kevésbbé sürüek a tulajdonképeni magyarok települései. Nagy csöpörtök vannak Marosvásárhely, Kolozzvlr, Szatmár, Nagykároly, nagyvárad Arad és i'emesvár városokban. Erdély nyugati részén a vidéki magyarság, főleg csaknem tiszta magyar falvak csoportjából áll, amelyek egy-egy magyar nagybirtokos földje köré csoportosulnak. A lap ezután igy folytatja: Romániának tehát Besszarábia és iszakbukovina átadása után még két rendezetlen kérdése van: Erdélv és Déldobrudzsa, Az 1914 évi 140.380 négyzetkilométerről az 1919 évi 294,844 négyzetkilométeres, 18 millió lelket számláló Nagyromán iához vezető hatalmas ugráson rajta volt a természetellenesség bélyege. Nagyrománia, mint minden egyes versaillesi teremtmény,közbeékelt állam volt, amelynek össze.. kellett omlani a belső és külső erőpróbák súlya alott. Idegen népcsoporthoz tartozó hatmillió embert¿5különböze nép tagjait lehetetlenség volt tartósan hozzácsatolni ehhez az államalakulathoz. Amikor s nyugati kezessége t< megbuktak, ingadozni kezdett a szegényesen összeenyvezett építmény és sem hősies kial vanyok, sem katonai gesztusok nem tudták feltartóztatni a revíziót. A történelem ezen túlhaladt. Nem az erőszak, hanem az önuralom, a jóakarót és a valóságérzék győz. Lehet, hogy az érdekelt számára nehéz lesz. lemondani valamennyi eszményéről. Az is magától értetődik, hogy a döntés óráiban uj jelszavakba kapaszkodik, hogy enyhítse a sorsdöntő ítéletet. 'rMf u Ha Bukarest ezekben a napokban sajtójában kizárólag a lakosságcsere gondolatát népszerűsíti, a bulgáriai és magyarországi kicsiny román népcsoportok ténye m jd visszavezeti a válsághoz, A nem ís 40^000 magyarországi román nem egyenértékű a romániai/mlsfélaillió magyairax, 4z áttelepítés eszméje nem tragikus órák rögtönzése, hanem jnagyobbfoku rend feladata. A salzburgi megbeszélések a józan észhez intézett felhívások voltak. A megbeszéléseket nem az az elgondolás vezette, hogy gépiesen bekapcsolódjanak ott, ahol 1914-ben abbahagyták, vagy ahol 19l9-ben elkezd© ték. A szellemhez intéztek felhívást, a szellemi ujjár?ndezéshez ? mert egyedül csak ez képzés a kölcsönös kiegyenlítődés, a kölcsönös megbecsülés és kímélet alapjáva válni. Epen ezért a^ra is szükség lesz, hogy történelmi *•/ emlékeknek is bucsut mundjunk 3 amelyek valaha val ságok voltok, ás amelyek ma - még ha hivatástudat formájában is jutnának kifejezésre osak ujabb nyugtalanságot és ujabb erőszakoskodást teremtenének. Ha a népi erő nem elég annak a térnek s &iiSltéa.4r?9 sből valamikor a saját zászló Jene?ett. akkor bölcsebb.tisztességesebb és előrelátóbb, ha a jelen tényét eszköznek tekintjük a jövőre nézve, Sgy népet csak akkor tölthet el hivatástudat, ha olyan nagy és erős, hogy a nemzet fölötti feladatait ellenérzések gátlásai és zavarásai nélkül tudja végezni. A küldetés nem erőszakoskodás, hanem vezetési megbízatás, Délkelet-Európa államait jövő együttélésük fölötti önkéntes döntésre hivták fel. Felhívták arra, hogy az ábrándképet felváltsák egy élő, szerencsés me fe ol ^^^^ol^teTÍR 9C n döntenének!. K szekció
