Napi Hírek, 1940. augusztus/1

1940-08-01 [0471]

W 3i/3i/Rn Bérli n,„augusztus l./NémetTávirati Iroda/. N Gadow Clientengernagy, az ismert tengerészeti szakértő, a Deutsche Allgemeine Zeitung pénteki számában "A megbénult angol hajóhad" cimü vezércikkében a következőket ir ja: Az angol hajóraj íulius végn olyan helyzetbe került, amelyet néhány sötétenlátö szakértő mar megjósolt ugyan, de a többség, a vazetősíg és a felelős kormány teljes határozottsággal lehetetlennek tartott. Az angol tengerészeti politika három erős vezérgondolata eleddig a következő volt: Legyünk mindig erősebbek, minü a két utánunk következő esetleges tengeri ellenfelünk együttvéve. Ez az • elgondolás már rövidesen, a századforaulón. megbukott, de az angol haditengerészet kárpótlást talált ügyes polit iká jávai, szövet ségese ivei és az Egyesült Államot irányiban tanúsított fenntartásnélküli szolgaiélküségével. De mi az erő mértéke? általában a hadihajók, cirkálók és rombolók. Azonban már a tengeralattjáró felbontotta a számitást. "Mit használ Angliának, ha tengeralattjárói fölényben vsnnak, hiszen ennek a tengeri fegyvernemnek legelsősorban az nyújt célpontot, aki rá van utalva a tengeren Való behozatalra, nem pedig a többiek, akik ellátási gondoktól mentesen végezhetik hadműveleteiket. Az angol tengeri politika második alapelve 4 irja Gadow tengernagy - ,hogy a Csatornához vezető utak mentén mindig erősebb legyen a támadónál. Itt ugyanaz a bökkenő: mit használ egy erősebb haióraj ez'n a tengerrészen, ha ellenséges tongoralattjárók már 8 Fokföldön rátámadnak a ha jokar8vánokra és egyes hajókat elsüllyesztenek. Mit használ, ha a német gyorsnaszádok szétszórják a Csatornában, a karavánt ás mélyen benyomulnak Anglia déli öbleibe? Mit használ végül, ha ellenséges repülőrejok nemcsak ezeket a karavánokat morzsolják fel, hanem a rendeltetési kikötőket is romhalmazzá bombázzák? A brit tfngeri vezetőség harmadik vezérgondolata - álla- . pitja meg Gadow - igy hangzik: A Földközi-tengeren biztositani az angol tengeri uralmat. Ez valóban meg is volt a múltban. Ma azonban Málta nem számit. A Földközi-tenger két másik támaszpontját szinte naponta bombázzák az olaszok. Az itt tartózkodó , javitás alatt álló hadihajók számára ezek sem védelmet nem nyújtanak, sem pedig nem helyezhetők egykönnyen karba. 3zen a területen nem a tengeri erők, hanem a légierők hatalma Bizonyult döntőnek. Rowan-Robinson angol tábornok - előrelátva ezt a hadászati helyzetet - azon fáradozott, hogy feltárja ennek okát s eközben arra a m?gállapitásra jutott , hogy az angolok huzamosabb ideig nem tudják tartani sem Gibraltárt, sem Maitat, Alexandriát vagy Haifát, főképpen p^dig Cyprust nem. Azt tanácsolta, vezáiyel jók:' át a földközi-tengeri hajóhadat Singaporeba, mert igy legalább Ausztráliát meg tudják védeni Japán támadása e.lhn és a többi hadihajó megmarad. Az angol jhaditemgefrészeti vezetőség ugy látszik még nem ment el 'idáig - véli a cikkirő - jóllehet a két földközi-tengeri hajóhad szorongatott helyzete valóban sugalmazhatott ily-^n megoldást. Az angol tengeri haderő legfontosabb harciértékében tehát megbénultnak tekinthető. Az eredetileg 15 egységből álló csatahajórajból az ellenség egészen biztosan elsüllyesztett kettőt, egy feásik elsüllyesztését az amerikaiak jelentették; A Hood és a Resnlution nemregiben súlyosan megrongálódott; más légi és tengeri harcok során pedig - különösen Norvégiában - legalább nyolc egység hasonló si lyos károkat szenvedett. A repülogépanyahajok helyzete hasonló, A cirkálók és rombolók sorában szintén nagy a veszteség. A többi hajót készenlétben kell tartani az ország vé dalítar*-. tehát táaadómü ve letekre egyáltallb nem jöhetnek számitásba - irja Gadpw tengernagy , Mégis, az angol haj;had Eruópa és a szabad tengeri utak között áll; de nem sokáig! Kanadából és Ausztráliából nem lehet uralkodni az Atlanti-óceánon, /MTI/