Napi Hírek, 1940. augusztus/1

1940-08-06 [0471]

HT Küm E/#a Bécs, augusztus 6./Magyar Távirati Iroda/ N A Neues Wiener Tagblatt nJtfői kiadása "Ne gyógyithatatlan sebeket!" cimmel vezércikket közöl, amely a többi között a következőket mondja: Csáky grdf magyar külügyminiszter a maga és Teleki grőf miniszterelnök müncheni útjáról a parlament két kamarájának külügyi bizottságai előtt tartott ismertetőjében nem csupán szép szavakat mondott a tengelyhatalmak irányában való bizalomról, hanem államférfiu£tehetségét bebizonyította azzal is, hogy bölcsen és mértékletesen-szólt azokhoz az államokhoz, amelyek ellen a magyar követelések irányulnak. A dolgok állását tekintve/ ez lényegében csak Romániát érinti, amely a trianoni szerződés értelmében a háború előtti Magyarországból olyan területet kapott, amely nagyobb volt, mint a megmaradt csonk, Csáky gróf szavai tehát nyilvánvalóan közvetlenül a román címzettnek szóltak, amikor azt a kijelentést tette, hogy a délkeleti béke fenntartása feltétlenül szükséges, ennek azonban tartós rend létesitése az elengedhetetlen előfeltétele. Csáky gróf ugyanekkor . ... . a többi között még ezeket fűzte hozzá: "Senkinek sem akarunk gyógyitfiatatlan sebeket okozni, hanem kivánságunk az, hogy józan megállapodással megbizható barátokat szerezzünk, nem pedig rosszatakaró ellenségeket teremtsünk magunknak". A vezércikk azután igy foktatja: Az a tény, nogy Hitler Adolf a diadalmas berlini bevonulás után és Mussolini bizalmas munkatársának, Ciano grófnak jelenlétében Münchenben fogadta a magyar minisztereket, Magyarországnak a valóságban olyan: poziciót biztosított, amely a szakadékos trianoni időkkel összehasonlítva, amikor Európában senki sem mert az összetört kettős monarchia e maradékállama irányában bármilyen rokonszenvet nyilvánítani, hihetetlennek tartott fellendülést jelent. Minden más európai, különösen pedig minden délkeleti állam előtt Magyarország olyan kitüntetésben részesült, amelyet a nemzetnek csupán legjobbjai fogtak fel télies terjedelmében és méltóságteljes köszönettel. Magyarország esetében, miként Bulgáriának,a másik világháborús fegyverbajtárs esetében is, arról volt szó. hogy a nyomorult versaillesi korszak ártatlan áldozatai a történelem előtt elégtételt kapjanak s hogy az uj idők győztesei • / a megbecsülés messze látható jelével kitöröljék az emlékezetből a legyőzöttek megrontásának és megalázásának rendszerét. Azok a követelések, amely eket Magyarország Romániával szemben támaszt, nagyobbak és mélyebb re hat őak a bolgárokénál .Az a pozició, amely) Magyarországra mint az európai uj rend tényezőiére var

; a magyar külpolitikát és természetesen Magyarország közvéleményét is arra kötelezi, hogy a . . Trianon és Neuillv megraboltiáinak javára történő revizió komplexusát magasabb felelősség szempontjából nézze, Azokat a sebeket, amelyeket a versaillesi rendszer ütött, végleg meg kell gyógyítani. Ki kivanhatja, hogy ujak(_ ? Azzal a szellemmel összhangban, amely a tengely acélos szerkezetét összetartja, itt igazságnak és mérsékletnek kell érvényesülnie. Ha az első pillanatbam a magyar közvéleménynek talán nem minden része tanusit olyan politikai valóságérzetet, amely a felelős kormányszemélyiségeknél kétség kivül i^n/van, akkor ennek okát a trianoni keserves tapasztalatokban ós azokban az érzelmekben kell keresni, amelyeket a kisantant kihivó politikája növelt nagyra. Egyébként meg lehet érteni, hogy Romániában a népszerűtlenség vállalásához, amelyre most a felelős tényezőknek ott magukat el kell határozniuk,sokkal nagyobb bátorság szükséges. Érthető azonban a reviziós államok türelmetlensége is, ha az áldozatkészség világos nyilvánítása még mindig várat magára. [jjx^ciju^X /Folyt .köv./