Napi Hírek, 1940. július/2
1940-07-29 [0470]
Yk Lá/Rn § Az aratási szabadságról augusztus olajén Vovonulő honvédok szállításáról* Az aratási szabadságról augusztus elsőjén, másodikán és harmadikán bevonuló honvédok részére a hazai vasutak különvonatokat nem indítanak. E bevonulók a menctrendszerint közlekedő megerősitett személyvonatokat hasznáják. Gyorsvonatok igénybevétele tilos, x /pro domo: Fölkér iJe az igen tisztelt szer kesztcsógokét, hogy a fenti közleményt a julius 30.-án, 31-én és az augusztus l.-énl megjelenő lapjukban teljes tében megje lentetnl szíveskedjenek. / Az^i^Q ) Ht Küm Áf/Rn Bécs ,julius 22. /foémet Távirati Iroda/ N A Völkischer Beobachter hétfői vezércikke foglalkozik Ribbentrop birodalmi külügyminiszter ós a szlovák államférfiak m.gbe szóléseivel, A lap ezeket irja: - zlovákia Nagynémetország oldalán hosszú, nehéz küzdelmek után jobb jövőnek megy majd elébe, mert megértette térbeli helyzetének és önerejénuk törvényeit ós önként csatlakozott a német nép vezére fáradozásaihoz és cselekvéseihez, hogy maga is segitson Európa igazságos ujjárendezéáénok létrehozásában, ami a t e nge ly ha ta írnak közös harcának a célja, ANouos Wiener Tagblatt vasárnapi számában "Délkelé tourópa megbékélést követel" ciratael vezércikket közöl, amely ezeket mondja: - Délkoleteurcpp most fontos döntenek előtt áll. A ma gyér államférfiak müncheni látogatása bevezetése volt annak, hogy a .-• Füfercr egymásután fogadta a dóikoleteurópai államférfiakat, A látogatás folytatása most a román és bolgár államférfiak salzburgi utazása. Franciaország összeomlása, a lűoszkávra épiott utolsó angol remények szerte f oszlása gyorson megér laltc a döntés óráját, A lop e délkeleteurópai kérdések küszöbönálló megoldásával kapcsolatban emlékeztet e bécsi Belvedereben hozott döntőbírósági Ítéletre éj^öbbi között ezeket irja© - A döntőbírósági itélét abból a felfogásból indult' kik hogy a nemzetközi nehézségük megoldását elsősorban•maguknak a résztvevő népeknek kell a lehetőség határáig mc t .kisérölniök. Csak igy lehet megélénkíteni az Eruópa e táján élő valamennyi nép sorsközösségénck érzését, A de mindenekelőtt ezt az érzést, hogy ezek a népek végül is ögymésre vonnak utalva, ha szerződősökkel szabályozva együtt akarnak élni otft, ahova a sors állította őket. Németországnak nem érdeke és nem szándéka az, hogy - miként a nyugati hatalmak tették - a kizárólagos uralom merov és mesterséges rendszerét teremtse meg. A ( , Berlin-Rom-Tokió "cimü félhivatalos folyóirat egyik igon iqigy ölemre méltó cikkében megalapítja, hogy Néma tor szagnak és Olaszországnak nem szándéka Európa ujjárehdezésének elveit Délkeleteunópáüau'^hatalmukhoz éá akaratukhoz képeit lefektetni - amit kétségkívül mogtohotaénok - hanem .ez a szándékuk,hogy az illető felek be látására (ajeerületi,néprajzi,érzelmi és egyéb kérdések megoldását. /Folyt, köv./J^T^TTN
