Napi Hírek, 1940. július/2
1940-07-27 [0470]
I Ra/Ra/Vv Paris , iulius 27. /Német Távirati Iroda./ N A párisi sajtó továbbra is bizalmatlan a-vichyi kormánnyal szemben. A lapok azon a véleményen vannak, hogy Vichyben főleg a régi parlamenti emberek a régi módszer szerint azon fáradoznak, hogy regi fölfogásaikat kissé leplezzék és az állam jászolán szerezzék vissza erejüket. Mindenekelőtt a sok államtitkár kinevezését birálják.a lapok. A Paris Soir feltűnő szedéásel a következőket irja: Ma hústalan nap van, egyben olyan nap, amelyen nom neveztek ki államtitkárt » Már a következő napon ugyanolyan feltűnő szedéssel hét uj államtitkár kinevezését jelenti a lap. A La Francé aux Travail azt irja, hogy a "vichyi férfiak minden ellenzékre szájkosarat adtak", valójában azonban maguk viselik a teljes felelősségot mindazért, ami történik. A párisi lapokban gyakran jut kifejezésre az a kivánság, hogy a kormány térjen vissza Parisba. A latin azt irja, Paris egész Franciaországnak a fővarosa és itt kell lennie az államfő székheljéne^ is. I Ra/Ra/Vv Róma, julius 27. /Német Távirati Iroda./ N n ., Mussolini újra meghazudtolta azt a rosszakaratú propagandát, amelv idorol-idóre "megrendültnek" mondja a Duce egészségét. Harmincöt külföldi újságírónak ma alkalma volt, hogy megfigyelje a Dúcot reggeli sétalovaglasa közben. Napi munkáját rendszerint ez a lovaglás előzi megMussolini kevéssel 8 óra után frissen és a legjobb kedvben jelent meg Tiene nevü kedvenc lovával a nyilt lovaglópályán, Néhány kört ügetéssel és yágtatással vett, majd az akadályokhoz és gátakhoz vezette lovat es kivétel nélkül játszi könnyedséggel ismételten átugrotta a több mint masfélméteres magasságot» Utána mosolyogva fordult a világsajtó képviselői felé és ezt kérdezte: ^? á !^ ctG § ®agyok. fáradt vagyok? Az ujságirók vidáman es teljes meggyőződéssel kiáltották: "Nem! A reggeli lovahlás után Mussolini a Palazzo Venoziába ment, hogy megkezdje napi munka'.ját. /MTI/ W Ei/Ei/Vv Boriin, julius 27, « .... , A Némot Távirati Iroda a katonai helyzetről a következő heti beszámolót közli: A Führer nagy beszéde - amellyel julius 19-én lezárta a szárazföldi háborút - alkalmat nyújtott arra. hogy összefoglalja a lefolyt, pár ját ritkitó eseményeket. Az ellenség olyan egyoldalú veszte ségekc-t szenvedett területben, emberben, anyagban, tekintélyben és nem utolsó sorban a háborús lehetőségek terén, amilven a hadtörténelemben még nem fordult plo. Három nagy hadjárat. Lengyelországban. Norvégiában és Nyugatcurópában ' totális győzelemmel végzodött-s emellett bámulatosan kis nemet veszteséggel. Nem kevésbé csodalatos az sem, hogy milyen kevés anyagot haszn..ltunk c-1. Mindkét tónv az 1914-18-as vii gháberut meeiárt katon.k szamaras tökéletes változást jelent az akkori méretekkel szemben. Meg nagyobb benyomást kelt az a mcgallgpit.s, hegy a német hadigépezet ma meg erosebb^ mint az ellenségeskedések megindulásakor. Ennek az állításnak helyességében a Führer szava nélkül sem lehet kételkedni. Aki az utóbbi kot vagy h .rom évszázad hadtörténetét átlapozza, nem igen talál ehhez foghatót, fajdnem minden esetben a győztes harcképessége is iefe ntosen csökkent a háooru alatt. Most nem . Igy a tov-bbi hadviseléssel i ró kockázat a nemet hadsereg Valisáról nagymértékben az ellenségre hárult. . « _ /Foivt.knvr/ ^nc^inOS LEVÉLTÁR
