Napi Hírek, 1940. július/2
1940-07-16 [0470]
HT Küm Vv/Vv Bukarest , július 16./Stefani/ . . A félhivat mlos Románia a román királysás sorsáról ir a róma-berlini tengely által tervezett uj európai rend keretében., A szerző • ? különböző ^államok gaza: sági szerepéről mind Rómában, mind pedig Berlinben kife.jezesre jaittatott eszmét veszi alapul és mégallapitlá hogy Románia a Kémetország és Olaszország által már te dvező erédmánvel kipróbált gazdasági rendszereben kivánja elfoglalni helyét. Az ország igy yegül élvezheti majd a jólétet és £elvirágz.-sát, amelyet eddig termesz éti kincseinek gazdagsága mellett sem tudott elérni. _ , Manoilescu miniszter nyilatkozatával kapcsolatban a Románia hangsúlyozza, hogy Románia végkép felégette a múltjával összekötő hidat es szakított az érdekeinek meg nem felelő politikával. A román érdekeket 1 - jobban a tengely felé való közeledés szolgálhatja - írja a lap. /MTI/ W Ze/Ze 'Vv T . 1 1 i n n , július 16 /Német Távirati Iroda,/ £. . : ^gesz lSsztországbanJfolytak le a képviselőválasztások. Mind a nyolcvan választókerületben "a dolgozó nép szövetségére k' jelöltjeit választották meg. Hetvenkilenc választókerületben csak egy-egy jelölt indult. A választásokon az eddigi adatok a választók 81.6 százaléka vett reszt. A leadott szavazatok 92,9 százaléka a "dolgozó nép szövetségének" jelöltjeire esett./MTI/ , r W Ze/Mn/Vv Tokió, július 16. /Né et Távirati Iroda./ N A japán császár a politikai helyzetre való tekintettel szerdán visszatér nyaralásából Tokióba. /MTI/ W Ze/lto/Vv Tallinn, július 16./Német Távirati Iroda./ N Észtország moszkvai követét visszahívták. Ujabb működési köret a külügyminisztérium jelülí ki. /MTI/ Ba Bs/Vv Róma, juliu-s 16. /Magyar Távirati Iroda./ Az uj Európa problémája egyre élénkebben foglalkoztatja az olasz sajtót. Virginio C-ayda a Giornale d>Itália mai vezércikkét ís^ érmek a kérdésnek szenteli. Kiemeli, hogy az uj Európa politikai felépítését gazdasági újjáépítés kell, hogy kísérje. A versaillesi rendszer legnagyobb gyengéje ibpen abban volt. Kegy Európát politikailag és gazdaságilag egyaránt kis darabokra tördelte, és igy elősegítette a politikai os gazdasági versengést, Európa jövőjét 7 • csakis nagy érdekközösség létesítésével lehet biztosítani. A versaillesi rendszer ennek éppen az ellenkezőjét tette. A nagy nemzeteket, mint Neme tor ss ágöt Ausztriát és Magyarországot megfosztotta évszázados gazdasági erőforrá- ' saitól és munkalehetős.veitől: Olaszországot pedig szintén alárendelt gazdasági szerepre kárhoztatta. A versaillesi rendszer iá *> egész politikai felépítésév el a győztes államok pénzügyi és gazdasági hegemóniaját szolgálta, és nem volt tekintettel B legyőzőttekre. Ez az állapot volt az oka az állandó, megújuló gazdasági versengéseknek és az európai szurazföld gazdasági hanyat iasúnak» /Myt.köv./