Napi Hírek, 1940. július/1

1940-07-10 [0469]

G Kö/Kö/Dé B U k a r e s t bői jelentik: Gora ni községben a villán belecsapott egy ott táborozó katonai osztagba. Egy katona szárinéégett , négy másik súlyosan rcegsebesült. A sebesültek egyike, Illés Ferenc, nagyér nemzetiségű, /MTI/ G Kö/Kö/Dé Bukarestből jelentik: A Duna torkolatánál fekvő egyik községet a kiáradt Duna elöntötte. Több ránt száz ház összedőlt. A csendőrség csak nehezen tudta a lakos s á got kirae nt a ni . /MTI / o Té/Dé Berlinből jelentik: A passaui dón orról nevezetes, hogy itt hallható a világ legmélyebb hanga orgonája. Az az orgonasíp, cniely a legmélyebb hangot adja, á ásrá Inóte r nagas B /MTI / o Ba Dé NewYorkból jelentik: Miközben az egész világon oly sok szó esik a titokzatos halálsugarakról, ogy fiatal amerikai tudós f elfedezte "az* életsugarakat ^ &.ÓÓ1 jokook ' álkéírrLazáiia folytán a jövőben talán sok millió ember életét iehet megmenteni. A felfedező dr. Harvey Beutscher fiatal clevelandi orvos, aki hosszú-kísérletezés után az ibolya, ntuli sugaraknak egy uj nemét fedezte fel, Ennek a sugárnak a hatása abban áll,-hogy a levegőben, vizben, ételekben stb. stb. elpusztitja a baktériumokat. Az uj sugár hatását a nqgyközönség előtt is bemutatták. Az egyik nagy . " clevelandi moziban a vászonra egy nagyitott vizcseppet veti tettek, amely hemzsegett a baktóriumoktól. Erre a viz cseppre r evilági tett ok az újfajta sugárral, mire a baktériumok egy pillán:, t alatt megmerevedtek. A közönségen a hitet lens ég moréja futott végig. A kis ér let iránt azonban semmi kétség sem merülhetett fel, mert a veti tófűikében egy tudósokból álló bizottság foglalt helyet, amely ellenőrizte az egész eljárást. A vizcseppet egy mikr os zkT&p lencséjén át ve titették a vászonra és a tudósok szemeláttára világítottak át rajta az . ibolyántúli sugárral. A felfedezés amerikai tudiamány os körökben igen nagy feltűnőét keltett és azt hiszik, hogy forradalmasíthatja az egész bakteriológiai tudományt. /MTI/ o Té/Dé Berlinből jelentik: Az anh al ti pályaudvar - ahova a Berlinbe délről érkező vonatok befutnak - most ülte meg fennállásának 60. évfordulóját. A pályaudvar építését 1872-ben kezdték meg és 1880-ban fejezték be. Annakidején Németország legnagyobb pályaudvara volt, a világon pedig nagyságra harmadik ^helyen állt. A nagy csarnok hossza 170, szélessége 60 méter volt, a tető peüig .34.25 méter magasan fedte a csarnokot. A jubileumi ünnep egyben az utolsó ünnepe a pályaudvarnak. A főváros szabályozására kidolgozott nagyszabású tervek ugyanis halálra Ítélték a pályaudvart, amely egykor az első hHyen""hüszkélkedett és mihelyt-e munkálatokra sor kerül, a nagymultu épület eltűnik Berlin városképéből, /tol/