Napi Hírek, 1940. június/2
1940-06-20 [0468]
Ta/wa /Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde Tiszafüreden, folytatás/ Az öntözés elsősorban terméstöbbletet jelent, A világ hires nagy öntözőterületein a legnagyobb a terméstöbblet eredmény e 4 mert" hiszen a nulla és az elért eredmény közti különbség jelenti a terméstöbbletet. Nálunk erről nem lehet szó. Miért öntözünk tehát? Azért; hogy bizonyos állandóságot és biztonságot hozzunk gazdasági életünkbe. Ha egy"' vonalat húzunk Magyarországon keresztül, amely valahonnan Zemplén vármegyéből indul ki és átmegy Füzesabonyon, Kecskeméten, Szabadkán Temesvár felé, - ami ettől keletre van.,, az a száraz Magyarország, amelynek mindig nehezebb volt a gazdasági élete, mindig extenzívebb volt a gazdasága, mint az ettől nyugatra lévőé. Ez a határ állandóan ugyanaz. Hasonlóképen ez a határ az intenzivebb állattenyésztés és az állattenyésztés extenzívebb formái közt, a tej gazdálkodás területe és a tejgazdaságban szűkölködő ~" vagy alig rentábilis tőjgazdálkodás között. Az öntözéses takarmányterme-' lést kell lehetővé tenni és az állattenyésztést emelni és biztossá tenni. Lóhere^ lucernatermelésről van itt elsősorban szó, A másik, amit el fogunk érni vele/az, hogy kukoricatermelésünk csekélyebb ingadozásnak lesz kitéve. stabaLitása, nagyobb állandósága lesz. Azután-itt azáltal, hogy csapadékunk is van, az öntözéssel növelhetjük a vizet. Megpróbálkozhatunk olyan termeiésekkel is, amelyeket csak nyári esős vidékeken lehet művelni, például a rizstermeléssel, ' Ezek azok az előnyök, amelyeket az öntözés jelent. De a fontossága ennek az első öntözésnek es első vízműnek abban is rejlik* hogy ez tapasztalatokban fog bennünket gazdagítani, mert miután sehonnan" sem hozhatunk olyan tapasztalatokat, amelyekét tökéletesen lehet ide"alkalmazni és hiába hoznánk ide Dániából vagy Eszakamerikából szakértőket, azok sem tudnák a maguk gondolatát alkalmazni, ennek következtében nekünk az a fontos, hogy egy kisebb vizmüvel induljunk meg, hogy tapasztalatokat szerezzünk. Még egy kérdést szeretnék emliteni: rfogy állt ez a " kérdés a Kárpátalja visszaszerzése előtt és hogy áll ma? Kárpátalja visszaszerzése megkönnyíti nekünk az öntözést, mert víznek felső folyásokon való tárolása biztonságossá teszi. Ilyen összehasonlításra módom volt például Mezopotámiában is, ahol nagy tervek készültek már hosszú évekkel ezelőtt - 1925-ben jártam ott - a Tigrissel és Eufrátesszel való öntözésre, A Iigrissel való öntözés, amely a hegyek alján gyűjti Össze a vizet,•egymillíMcmtos vállalkozás volt,'-Megépült, létezik és kitűnően működik. Az Eufratesznél, amely messziről, nagyon távoli hegyekből jön, amelyek nem is tartoznak az országba, nagy medence-gyűjtő volt kitei'vezve, nagyon nagy/technikai feladat és körülbelül 5-b millió fontba került volná,' Soha sem épült meg. Ez mutatja azt, hogy Kárpátalja visszaszerzése mennyire íontos volt ahhoz, hogy az öntözéseket nagy stilusban folytathassuk. Egyes kicsiny öntözőműveknél lehet medencében"is tárolnunk vagy a Tiszából venni a vizet, nagy mennyiséget azonban csak ügy tudunk tárolni, ha a Tisza mellékfolyóinak vizét felduzzasztjuk, ezt a vízmennyiséget tároljuk és azt hozzuk le. A fejlődés lehetősege meg van aova,' . „ i .. 11 .. J Ez, amit itt látunk, a magyar kísérlet arra, hogy he * gyan kell a többit csinálni c Ezért olyan fontos a mai nap 's a megnyitás " «^an az első vízgazdálkodás eredményeit kell megvizsgálnunk, hogy a többihez tapasztalatokat szerezzünk. w