Napi Hírek, 1940. június/1

1940-06-03 [0467]

H I \<UrrrU A vasárnap'delutáni parisi sajtó a feelyzettel. de különösen annak mérlegelésével foglalkozik, hogy Olaszország esetleg mi&en határozatokat hoz. ' ° * A Liberté elismeri, hógy Hitler az európai háború első játszmáját megnyerte, hangoztatja azpnban,Tiogy a pillanat nem alkalmas a hibák felrovasara. A leszámolás erdekeben a franciaknak jobban kell harcolvniok többet kell dolgozmok, p kie^akoLd, céliaf tóf^T^I ^í^?^^\ vetsegesek el vannak tőkélve, hogy mind a diplomáciai • • • ' V : • mind a haditengerészeti és

# katonai müveiéteknek'e 13e nállanak. Még Olaszország közbelépése is csak erősítené•az elhatározást, hogy a háborút a végső cél elérésóig tovább kell folytat ni y Y\ TX/ ° ORSZÁGOS LEVÉLTÁR' K szekció l\í c vv' York, június 2. /Reuter/ H^VCOÍYVV A NowTork Timos washingtoni jolentóse szerint Marshall tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, a következő ki jelentést tette: Á°Í£JLV fontoS/i Aögy a kongresszus felhatalmazza az elnököt a territoriális hadseregnek Dármcly időpontban való riadó-készültsegbohelyezősérc, ha ezt szükségesnek tartja, Hz a felhatalmazás azért volt 3zükségos- mórt lehetőség van arra, hogy Veszélyes fejlemények támadnak őzen a féltokén ős szükségessé valhatik, hogy amerikai csapatokat küldjünk idegenbe védelmi célokból. " ... .A ííevtfork Times hozzáteszi, hogy Marshall tábornok ki•telon-ucse elénk érdeklődést keltett és mély hatást tett a kongresszus tagjaira. A nyilatkozat ; arra mutat, hogy csakugyan van alapja annak a Szállongó hír esztelésnok, amely szerint végül is szüksógossü * v-.lhatik, hogy amerikai katonákat küldjenek Dél-Amerikába és ilyen módon támogassak az ottani köztársaságokat " az ötödik hadoszlop^elleni kuzaelmuEbon. /MTI/ - - - . » Bukarest, május 30. /Magyar Távirati Iroda/ HT r\wvw A Porunca Vremii foglalkozik a belga fegyverletétellel. Kérdi, vájjon ki mondhatná, hogy a III. Lipót király által hüvelyéből kirántott kard, amellyel a németek előretörését akarta magakadályozni, nem volt-e épp olyan hősies gesztus, mint elődjéé,I. Alberti. Ki tagadhatja meg egy nemzetnek azt a jogát, hogy ne a végtelenségig töltsön óe áldozati szerepet és hogy országát ne"változtassa át állandóan a nagy érdekek hadszinterévé. Belgium bőségesen megfizette a háborús adót; a további kitartás öngyilkossággal lett volna ezonos. A belgák fegyverletétele semmiben sem kísebbiti nSsies magatartásukat és nem korlátozza szabadságjogaikat. Belgium megrázó példája újból fényt vet a kis nemzetek tragikus sorsára akkor, amikor azoknak az a végzetük, hogy olyan helyeken éljenek, amelyeken a nagyhatalmak érdekei ütköznek össze. A nagyhatalmak érdekösszeütközéseiben a kis államok sohasem lehetnek ütköző államok. Nagyon merész elképzelés az, amikor egy pár millió lelket kitevő állam azt hiszi, hogy két nagyhatalom között saját számlájára űzhet politikát, vagy semlegességét hangoztatva teljesen független életet képzel el élni. A nagyhatalmak érdekháböruiban mindig a kis államok fizetnek rá. Példa eri"e Lengyelország, Norvégia, Hollandia és Beléül. . .-• * - --• . Nagyon kényelmes kiprovokalni a háborút és aztán másak területén folytatni a harcot. Vájjon mit szólnának a hadviselő nagyhatalmak ahhoz, ha a eaját területükön kellene harcolni? Egy tüzbevetett vitéz nemzettel szemben, miután országa már romhalmazzá vált, mindenesetre égbekiáltó jogtalanság az árulás vádját használni .