Napi Hírek, 1940. június/1

1940-06-15 [0467]

/Hitler intervju. II/ folytatás./ W Za/Ei/L - Szinte alig hihető - folytatja Wieganá -/hogy az államvezetés és hadvezetés kérdéseiben Európa uj Napóleonjával ülök szemben; ez a férfi egyszerűbben volt öltözve, mint bárki a kis ár étéből, nem viselt sem vállpántot, sem rangjelzést, hanem csak a vaskeresztet és a párt jelvényt. Valóban alig tudtam elképzelni, hogy ez oz ember terelte a történelem folyását és Európa történetét uj utakra. M-g kérdeztem tőle

t az-e a szétndéka, mgv a brit világbirodalmat mégse mm i^tíi-se. Erre a kérdésre Hitler igy re léit: - Sohasem volt szándákom vagy célom a brit világbirodalom megs emmisi tés e, Nyomatékosan kijelentette: Ellenkezőleg, én még a mostani háború kitörése előtt •javaslatokat tettem az angol kormánynak és ezekben olyan messze elmentem, hogy felajánlottam a'német birodalom segitségátr a brit birodalom f eltartásához. Ezt az eiánl^tot megvetően eluta siío ttaVk. Nem kívántam mást Angliától, mint azt, .hogy Németország]egyenjogunak ismerjék el és agy is kezeliék, topábbá, hogy Anglia a nemet prtókat védelmezze "7/^: abban az esetben, ba Németország háDoruba keveredik és végül, hogy ' visszaadják nekem a német gyarmatokat. Meg is fogom azokat kapni. Londonban a nagy nyilvánosság előtt ugy nyilatkoztak és azt irták, hogv a nemzeti szocializmust meg kell semmiéi te ni, Németországot fel kell osz&tni, teljesen le kell fegyverezni és meg kell fosztani hatalmától. m soha nem nyilvánítottam hasonló célokat "és szándékokat Angliával szemben. Amikor Anglia csatát csata után vesztett, a londoni hátait© sok könnyezve kérlelték Amerikát és .kijei en tették, hogy Németország a brit világbirodalmat fenyegeti és szétzúzását kisérli meg. Ebben a háborúban mindenesetre valami meg fog semmisülni, mégpedig egy zártkörű tőkés csoport, amely aljas egyéni érdekeiért kész volt és most is kész millió és millió, embert mégse mm/isi teni hagyni. De ezt - efelőj. meg vagyok győződve - nem mi / "hanem saját népeik fogják megtenni*. A f'ührer kijelentette, hogy ez a háború egész bizonyossá ki fogja küszöbölni az Anglia által gyakorolt tengeri ellenőrzés rend szerét és ez a jövőben az egész világ számára áldásos lesz. - Ha a tenger szabadságát követeljük - mondta -, akkor azai mindenkinek szabad jogát' értjük, a habomban részt nem vevőkét is, hogy a tengereket az egymásközti forgalomban szabadon, korlátlanul és ellenőrzés nélkül használhassák, Hitler hozzáfűzte, hogy ilyen észszerű változtatás nem érintené valóban hatékony tengerzár natározm^nyait, amelyek a hadviselő országok tangerpartjaira korlátozódnának. A Führer kijelentette: - Néme •'országnak nincsen sem területi, sem politikai érdeke a f'ólák&z i-1 e ng er en. Egyáltalán a német nép elütési tje azt a felfogást, amely szerint mindenkinek mindenhol szabad, sőt kell a dolgok folvasába beleszólnia. Ha egyes népek, élükön Angliával és Franciaországgal^ kijelentik, hogy kiz&rólag nekik vannak"érdekeik az egész világ-e, akkor ez világiralomra irányuló igény, amelyet az ébredő népek sokáig nem tűrhetnek el. Németország például nem fogla eltűrni, hogy az 5'"é lett erébe más hatalom beleszóljon. Ezért Németország nem' is foglalkozik olvnn ügyekkel, amelyek a maga életszükségletein kívül fekszenek és amelyek elsősorban más népeket érintenek. Ha azonban például egy angol miniszter kijelenti, hogy Anglia határa a Rajna mellett van, ugv ez a kijelentés epen olyan ostoba,mint amilyen tűrhet étlen, szemte len áskihivó. /Folyt.köv /