Napi Hírek, 1940. június/1

1940-06-13 [0467]

Q Gy/&y/In Paris, iunius 13. /Reuter/ A francia katonai szóvivő csütörtökön délelőtt elmondotta,,, hogy a francia csapa tok mindenütt tart ják magukat. ^Kényes pont mindenesétre a Champagne, ahol a németek erős nyomást fejtenek ki, hogy elválasszák a francia csapatokat azoktól, amelyek a Maginot-vonalat tartják. A németek az egész arcvonalon 120 hadosztályt vetettek harcba, AZ a vélemény, hegy ezzel elérték rendelkezésre álló erejük teljességét. A szóvivő elmondta, hogy a németek nyugati irányban, Le Havre felé is nyomást gvakorolnak és azzal kísérleteznek, hogy Parist nyugatról kelet felé bekerítsék. A nemetek valószínűen elfoglalták Reimst, mert páncéloskocsijaik erős nyomása ezen a vidéken visszavonulásra kényszeritette a franciákat. A szóvivő hozzátette, hogy a Persan-Beaumont vonal mentén, amely £7 kilométerre van Paristól északra, a francia ellentámadás nyolc kilométer előnyomulást eredményezett. Az olasz haderő a szárazföldön és a tengeren még nem avatkozott be, de néhány légi utat tett. A francia-angol légierő rendkivül tevékenv volt a németek ellen. A francia gépek Msnnheimot, Neustadtot ás Frankfurtot bombázták. Az angol repülőgépek több támadást intéztek vonatszerelvények, hadoszlopok es közlekedési utak ellen. A német repülőgépek repüléseket végeztek Paristól keletre és támadást intéztek Svreux, valamint Mantes ellen is. /MTI/ ű

° Belgrád, junius 13. /Magyar ^ávirati Iroda./ . . . . /ulius első napjaiban vár iák Radocsay László nagvar ígazságugyniniszter. belgrádi látogatását Uarkovios Lázár jugoszláv igazságügy runiszter áprilisban fudaposten tett látogatásának viszonzásaképpen. Kc,docsay i^szlo igazságügymíniszter társaságában lesz ^ngyal i'ál cgvotart Bolgr4ban

?1 ?

' * jugoszlív Jog^zogylct meghívására olea dás t

S ' - ... í Milánó, junius 13./l/agyar Táv irat i'írocla- . ' M"t-K\l,íTU A Corriere della Sera budapesti tudósítója mai jelentésében kiemeli, hogy Magyarországon napról-napra jobban értekelik a Duce kijelentését, hogy Olaszország nem szándékozik más nemzeteket belevonni a konflikutsba. Magyarország mindig azt kívánta, hogv a Duna medencéiében és a Balkánon lakó népek ne sodródjanak bele a háboruoa es ennek erdekében egvütt dolgozott Olaszországgal és Németországgal. Jellemző Csaky István prof európai szellomü politikájára, hogy a pihent magyar hadseregnek ve2elmi feladatokat jelölt'ki közreműködve ezáltal a delkeleteuropai korzót békéjének fenntartásában. Ez a béke sogit a tengelynek nagy európai céljai megvalósításában, amelyektől függ Magyarország igazságos határok közti jövője is.