Napi Hírek, 1940. június/1

1940-06-08 [0467]

HT Küm Bl/Vv Berlin, június 8. /Magyar Távirati Iroda./ N A Berliner Börsenzeitung foglalkozik a délkeleti hangu­lattal és megállapitja, hogy a második nagy nyugati csata kezdetekor Dél­ke leteurópáiv^éke sokkal nyugodtabb, mint a flandriai csata kezdetekor. k nyugati hatalmak veresége délkeletnek velük rokonszenvező köreire ugy hatott, mint egy furkósbot szörnyű csapása s ez a furkósbot lesújtott arra az idegeskedésre is, amelyet egyes délkelet európai álla­mok közvéleményének széles köreibon a nyugati" hatalmaknak az a szándé­ka okozott, hogv kiterjesszék a háborút. A'kormány önfogyelmezett fi­gyeléséhez mindenütt csatlakozott most a lakosság fegyelmezett nyugalma is. Emellett ki kell emelni, hogy Bulgária. Szlovákia és Magyarország sohasem voltig ideges . vagy nyugtalan .. AmiSta fokozódik az ellenőrzés, ós általánosan előrehaladt a kialakulás, az idegen álhirterjesztők Ma­gyarországból, Romániából és Bulgáriából majdnem mind elvándoroltak. Kar csak 4 zsidóság maradt meg, amely azonban ' a hatósá­gok szigorú felügyeletéi es megfelelő beavatkozását biztosra veheti. Azóta * mindenütt megerősödött a bizakodás abban, hogy fenntartják a semlegességet és a békét a Szovjetoroszország, Török­ország, Olaszország és Németország közötti téren. Az idegesség hetei után Délkeleteurópa megint a megszilárdult semügesség állapotába lép. Dél­keleteurópa nem keveredhetik semmiféle bonyodalomba, ha azt az eltökélt bekeszándekot mutatja, amely ^erlinben, Rómában és Moszkvában mindig rsg­volt. í Belkeleteurópa kormányainak és népeinek magatartása, a legutóbbi romániai külpolitikai fejlemények, a magyar miniszterelnök és más államiéF fiak nyilatkozatai megeroaitik, hogy ez a nézet általánossá és magától­ertetodőbbé válik. Ht Küm Bl/Vv Berlin, június 8./Magyar Távirati i roda./ N, k Frankfurtter Zeitung hosszabb cikkében*Moszkva délkeléteurópai érdekeivel foglalkozik,- A szovjetunió külpolitikai szán­dékaival kapcsolatban - mondja égvebek között a cikk - a világon most nagy bőségben találnak hitelre az" egymásnak ellentmondó találgatások, annál az egyszerű qknál fogva, mert a szovietorosz külpolitika vezető­sége nagyon takarékoskodik a nyilatkozatokkal. Aki igazán a helyszinen figyeli a szovjetunió külpolitikáját, semmikópen sem hiheti joghal, hop-a a Kreml valami egyebet óhajt, mint a tiszta és nyugodt politikának foly­tatását, amely egyaránt megfelel a Szovjetunió, Németország és Itália érdekeinek s ez a" rend és a nyugalom fenntartása Délkeleteurópában. Ellentétben minden zavaros híreszteléssel Délkelét­európaról, ma nem állapítható meg semmi jele annak, hogy ott szovjetorosz részről bármiféle akcióra, állna küszöbön. Molotov legutóbbi beszédében határozottcin kijelentette, hogy a szovjet kormány nem látja semmi okát annfck, hogy déli szomszédaival viszonya megromolják. Különösen a Török­országhoz való viszonyt meghatározza a" fennálló megnemtámadási szerződés és a Szovjetuniónak az az állandó törekvése, hogy teljesítse az ebből származó kölcsönös kötelezettségeket. Hat héttel ezelőtt Molotov szavai szerint arra sem volt semmi ok, hogy a szovjetorosz-román viszony bármi­ké rer megromolják. Miért kellett volna ilyen okoknak időközben kifej­lődni ok? "kérdi a lap.

Next

/
Thumbnails
Contents