Napi Hírek, 1940. június/1

1940-06-04 [0467]

Q, Af/F/Ln London , június 4. /Reuter/ Az angol alsóház kedden összeült, hogy a miniszter­elnöknek a hadihelyzetről szőlő nyilatkozatával megkezdje parlamenti hetét. A légkör már az ülés kezdetétől fogva némileg izgatott volt. A • kérdéseknek fenntartott éra alatt mind több parlamenti tag érkezett meg. A lordok erkélye zsúfolásig megtelt, a diplomata páholyokban is nagy számmal voltak, jelen volt többek között $algium f a Szovjetunió, Bra­zil ia és Törökország nagykövete is. , Churchill miniszterelnök a hadihelyzetről szélé nyilatkozatában elmondotta, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor má­jusban a második hét végén a francia védelmet Sedannál és a Maas fo­lyónál megtörték, csak Amiensbe és délfelé való gyors visszavonulás menthette volna meg az angol és francia hadseregeket, amelyek a belga király fölszólitásara bevonultak Belgiumba. Ezt a hadászati tényt nem is­merték flöl azonnal. A francia hadvezetőség remélte, hogy módjában lesz elzárni a nyilast. Az északi hadseregek az ő parancsnoksága alatt állot­tak. Mivel a visszavonulás azzal járhatott volna, hogy a belga hadsereg megsemmisül, amikor felismerték a német előretörés erejét és irányát és Weygand átvette a parancsnokságot, a Belgiumban lévő angol és francia hadseregek erőfeszítést tettek, hogy továbbra is megfogva tartsák a bel­f ák jobbkezét, a saját jobbkezüket pedig egy újonnan felállított francia adseregnek nyújtsák, amelynek a Somme folyón át nagy erővel kellett vol­na előretörnie, hogy megragadja azt. A német előretörés az északi hadse­regek körül éles sarlókent sújtott le és-elvágott minden összeköttetést közöttünk és a francia főha.dsereg között. A nemet haderő elvágta- élelmi­szer :és lőszerösszeköttetésünket és kierőszakolta útját a tengerpartig, csaknem Dunkerqueig. E mögött a páncélozott és motorizált rajtaütés mö­gött nagyszámú német hadosztály tehergépkocsikon jött, emögött pedig a rendes német hadsereg következett. Ez a páncélos oldalcsapas csaknem elér­te Dunkerquet - csaknem.•de nem egészen. Boulogne és Calais elkesere­dett harc színhelye volt. Calaisban egy órát adtak az angol parancsnoknak a megadásra. A parancsnok elutasította az ajánlatot, Nőgy napon át heves utcai harc dult, amíg uira cs©nd . .honolt Calais fölött. A hajóhad mind­össze 30 sebesületlen életbenraaradotcat hozott vissza. Nem tudjuk, hogy ­bajtársaink milyen sorsra jutottak. Áldozatuk azonban nem volt hiábavalói Legalább kőt páncélos hadosztályt kellett elküldeni, hogy leküzdjék őket. Ezek a hadosztályok különben az angol expediciós haderő ellen fordultak volna. Az igy nyert idő lehetővé tette, hogy a partmenl>ét vizzel árasszák el és igy a dunkerquei kikötőt nyitva tudták tartani. Amikor kitűnt, hogy az északi hadseregek számára lehetetlen Amiensen ke­resztül újra felvenni az összeköttetést a francia főhadseregekkel, csak egy választás maradt. Ezek a seregek csakugyan elveszettnek látszottak. Amikor egy héttel ezelőtt felkértem a Házat, hogy tűzze ki ezt a délutánt :" vnyíl átkoz atom elmondására, attól tartottam: az a nehéz feladat iut osztályrészemül,-hogy egész történelmünk legnagyobb katonai katasztrófá­ját jelentsem be. Churchill kijelentette, hogy pöbb jó ok alapján jutott arra a nézetre, hogy 20-30.000 embert hajóra'lehet tenni. Bizonyosnak lát­szott, hogy az ámiens-abbeviÜei réstől északra levő egész francia első hadsereget és az angol expedicj.es hadsereget vagy a nyalt csatatéren törik me g> va S7 l e kell tennie a fegyvert élelmiszer es lőszerhiány miatt. Ugy látszott, hogy az angol hadsereg zöme vagy elpusztul, vagy gyalázatos es éhhalált jelentő fogságba jut. /Molyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents