Napi Hírek, 1940. május/2

1940-05-29 [0466]

X E/E Brüsszel, május 28,/steíani./ A " * polgári ügyeket intéző "brüsszeli német parancsnokló tábornok meglátogatta a diplomáciai testületet képviselő olasz, szent széki és amerikai nagyköveteket és tanácskozott velük a diplomáciai-testület és az uj helyi batosákok kapcsolatának létrehozásáról./MTI./ X E/E Rajnamenti helység, május 28. A Stefani-iroda különtudositója 'szerint a helyzet fővonása a belga fegyverletétel mellett a sértéseknek az az özöne,amelyet a brit es francia sajtó a belgák királyára zúdít. *. Azok az okok,amelyek Albert király fiát elhatározásában vezérelték,a következőkben foglalhatók össze : - l.A mészárlás hiábavalósága, ellet ve annak felismerése, hogy a vérontást kizárólag a francia és brit vezérkar érdeke parancsol ja,amely abban áll .hogy néhány napot nyerjenek Somme-menti hadműveleteik számára es a brit terület további védelmére; 2.A belga vezérkarnak az a meggyőződése .hogy a szövetségesek helyrehozhatatlanul elvesztették a háborút,!egalabbis az európai szárazföldön. Ilyen körülmények között a király ugy vélekedett,hogy nem igazsá-g,hogy Belgium . . továbbra is belga véráldozattal fizessen: a szövetségesek katonai és politikai hibádért. S.Az a körülmény,hogy a belga hadsereg aránytalanul több áldozatot viselt a flandriai és piccardiai harcokbanjmint Anglia es Franciaország. 4. A polgári lakosság rondkivul'sokat szenvedett a francia és brit légi erők elégtelensége miatt. 5. A"flandriai es piccardiai német bekeritési müvelet által sújtott 800.000 belga menekült tragédiája. j 6.Erős ellentét a belga és a francia-brit parancsnokság közötta hadműveletek hadászati vezetésének kérdésébeh. A 7.'A brit flotta megfoghatatlan téti en s ige a La Manche-csatornán. 8. Fx6rlot kormányának kétértelmű magatartása,amely a királyban azt a benyomást keltette, hogy ezek a miniszterek inkább London es Paris,semmint Belgium érdekeit védelmezik. 9. Az a meggyőződés, hogy i'elgium az ország becsületéért, . '• területe függetlenségéért fogott fegyvert,amivel megtette kötelességét,mig a harc folytatása a jelen körülmények között azt jelentette volna,hegy az ellentállás terve katonai térről nemzetközi imperialista viták síkjára csúszik le.' Mindent egybevetve,vil^os, hogy III.Lipót király nyilvánvalóan akkor tette lé a fegyvert

}

amikor a német erők legyűrték az utolsó megerősített vonalak ellenállasát és feltartóztathatatlanul előrenyomultak a belga terület még megmaradt néhány négyzetkilomc- • tere felé,, már túlhaladtak Ypresen és Brügge kapuinál álltak, fi "TI*/