Napi Hírek, 1940. május/2

1940-05-28 [0466]

W Ha/Ln Berlin , május 28. /Német Távirati Iroda/ N A német rádió, amely eddig a német győzelmek bejelentése után az úgynevezett Anglia-dalt játszotta, ma délben a belga hadsereg . megadásáról szóló különjelentés közvetítése után első izban játszotta az uj Franciaország-dalt, amelynek szövegét Anacker Henrik, zenéjét pedig Niel Herms szerezte.A dal egyik verscaka hevenyészett fordításban igy hangzik: Birodalmunkat porrá akarták zúzni, De a nyugati ércfal kitart mint a gránit, Mi jövünk és akkor meglátjátok. Darabokra hull szót elkorhadt világtok. Bajtárs! Mi megyünk és rohamozunk:, Németországért meghalni mindnyájan készek vagyunk ÜS a győzelem napján zugnak a harangok Egymásnak ujjongva uj időt hirdetnek!. /MTI/ W Ha/Ln Berlin, május 28. /Német Távirati Iroda/ N Az egész-német sajtó természetesen teljesen Belgium megadásának hatása alatt áll. A lapok rendkivül vastagbetüs cimei már külső formában is utalnak arra a végzetszerű eseményre, amely önkéntelenül és ellenállhatatlan erővel magára von minden figyelmet. Epen igy hatalmas cimek alatt, az egész első oldalt betöltve közlik a berlini estilapok a vederőfőparancsnokság mai jelentését, A lapok a nemet fegyverek hatalmas győzelméről szóló megjegyzéseikben egyöntetűen utalnaK arra, hogy a kemény harcokban eltelt 18 nap -a végzetszerű 18 nap figyelemremélté megismétlődése - ismét elegendő volt arra, hogy kikénvszentse egy ország, megadását. Tizennyolc nap alatt szétvertük a lengyel hadsereget - irja aDeutsche Allgemeine Zeitung, A német támadás kezdete óta 18 nap telt el és most Hollandia megadás-a után a belga hadsereg is megszűnt létezni, jóllehet a francia északi hadsereg és az egész angol expedíciós sereg a belgák segítségére sietett. A Berliner Lokalanzeiger szintén azt emeli ki, hogy máius 10-ike után a 18-ik napon tette le a fegyvert a belga hadsereg, A Berliner Börsonzeitung ugyancsak hangsúlyozza, hogy a nemet előrenyomulás kezdetétől számitett 18-ik napon bekövetkezett a belga hadsereg fo£yvcrlctétolc .Épen igy kiemeli a 18-as szám jelentőségét a Tfechtausgabe is. A lapok egyöntetűen azon a nézeten vannak, hogy a belga király méltó magatartást tanúsított, amikor katonáit és ezzel népét is megkímélte a további véráldozatoktól. A további harc a szövetséges hadseregek mai. helyzetében kikerülhetetlenül tömeggyilkolásra vezetett volna. A lapok méltányolják, hogy a belga király még az utolsó percben miniszterei akarata ellenére megkímélte országát attól, hogy a szakadékba zuhanjon. Ezzel szemben a német lapok kiemelik, hogy Beynaud francia miniszterelnök beszéde, amelyben gyűlölködő támadást intézett Lipót király ellen, csak a német nép megvetését érdemli, Réynaudnak a nyugati hatalmak "számára oly kétségbeejtő órákban elhangzott kijelentéseit ugy tekintik, mint keresést egy olyan bűnös után, akire a plutokrata háborús uszítók most a felelősség"egész súlyát rázudithatják a szövetségesek katonai csődjéért. Valóban nincs joguk arra - iria a Hamburger Fremdenblatt -, hogy tiltakozzanak uralkodójuk elhatározása ellen. aki az utolsó pillanatig csapatainál maradt és akinek egyetlen hibái a az volt, hogy nem volt elég ereje arra, hogy bölcsebb politikai belátásai érvényesítse az általa kinevezett Kormány háborús politikája ellen. Azoknak a férfiaknak, akik most Londonban csatlakoztak a mindig nagyobb számban leve emigránscsoporthoz, nincs joguk arra, hogy hivatkozzanak a belga népre. A belga népet egyedül a belga hadsereg-képviseli, amely a flandriai harctereken a.végsőkig teljesítette feladatát, fml/