Napi Hírek, 1940. május/2
1940-05-28 [0466]
W Ei/Ei/Vv Berlin, május 28. /Nemet Távirati Iroda./ N t ' Reynaud francia miniszterelnök keddi rádióbeszédében itteni megállapítás szerint beesületbevágó támadást intézett a belga király ás a belga hadsereg ellen. így többek között azt állította, hogy Lipót király a harc feladásakor nem volt tekintettel a brit és francia katonákra. Itteni politikai körökben ezt a beállítást teljesen indokolatlannak , sőt a tények elferditésének mondják. E körökben emlékeztetne k arsa. hogy/Belgiumot a Németország elleni harcra csak a nyugati /az angol és> f ra ncia kormány/ hatalmak által nyújtandó segítség nagy ígéreteivel nyerte meg. Ha" a belgákat most a német fegyverek arra kényszerítőttek, hogy adják fel a kilátástalan harcot, éppen ugy téves, mint£fair, hogy a szövetséges ellenállási szakasz összeroppanásáért a belga hadsereget hibáhtatják. Mert, hogy a belga hadsereg oly helyzetbe.került, amely Lipót királyt elhatározásra késztette, csupán arra vezethető vissza, hogy a francia hadsereg és az angol expedíciós csapat kéotelennek bizonyult Belgiumot a háború borzalmaitól megvédeni. Ha most a nyugati hatalmak Lipót királyt ama bizonyára nem könnyű elhatározása miatt bucsmerlik, hogy népe és országa megmentése céljából feltétel nélküli megadást kért. akkor Londontól és Paristól ugyanabban a hálában részesül, mint a norvégek ós hollandok fegyveres segítségükért. /MTI/ £ /?UTV —I W Ei/Ei/Vv Athén, május 281./Német Távirati Iroda./ N Athénbe kedden német küldöttség érkezett, hogy résztvegyen a kormány bizottságának a német-görog kereskedelmi kapcsolatokról folytatott tárgyalásain. Ezek folyamán megvitatták a valutakéraést, a német árumennyiségekre ^vonatkozó megállapítás előkészítését, Csehország és Morvaország uj helyzetének kérdését és minden az uj helyzetből Németország , a protektorátus és Görögország között felmerült Kereskedelmi kérdéseket./MTI/ X Szf/Szf/Vv Róma. május 28./Stefani/ A belga király elhatározása politikai bölcsességről és emberiességről tesz tanúságot - irja a Giornale d»Itália főszerkesztője. - király megkímélte népét á további felesleges vérontástól és áldozathozataltól, ŰZ eddig elszenvedett súlyos veszteségek a belga nemzet egységéről tanúskodnak. Lipót király felismerte % hogy a szövetségesek sokkal kevessbé törődnek Belgium függetlenségével es sorsával és az ország emberanyagát es erőforrásait csak arra használták fel, saját és birodalmuk területét védjek meg vele- A belgiumi angol exnediciós hadsereg magatartása eléggé világosan megmutatta, hogy az angolok lassan visszavonultak a Csatorna felé és a belgákra hárították a feladatot hogy fedezzék visszavonulásukat. A belgiumi csapatok mindenütt romboltak,'hogy feltartóztassák a német előrenyomulást. Végül pedig a király minisztereinek külföldre való menekülése után magara volt utalva. A lap főszerkesztője ezután megjegyezte, hogy Reynaud miniszterelnök meggondolatlan beszédében árulásnak minősítette Lipót király döntősét. A belga király azonban - folytatja a lap - nem árult el senkit. •Belgium nem szövetségese Franciaországnak és Angliának. Belgium nem kötelezte magát arra, hogy leromboltatja országát Franciaország és Anglia megmentése erdekében, dinikor Londonban elhatározták, hogy megsegítik Belgiumot, ezt azért tették, hogy késleltessék a német előrenyomulást francia ós angol területek felé. Reynaud ezenkívül még azzal is vádolta a kixiip; királyt, hogy döntésit a szövetségesek figyelmeztetése nélkül hozta. Azonban ennek a háborúnak a története emlékeztet az angoloknak arra a norvégiai eljárására, amikor éjszaka hajóra szálltak és nem értesítették erről a nor^ 0 " parancsnokságot. /MTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
