Napi Hírek, 1940. május/2
1940-05-18 [0466]
o- SJ/SJ/Wa Pécs, május 18. Az Erzsébet-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete ma tartotta évi közgyűlését, amelyen megjelentek vitéz Imrédy Béla^itkos tanácsos^ nyugalmazott miniszterelnök, továbbá Szily Kálmán kultuszminisztériumi államtitkár, Endrédy Vendel zirci apát, Nikolits Mihály és Blaskovich Iván'főispánok, báró Kornfeld Móric, Kiss Lajos és Visnya Ernő felsőházi tagok, J dr. Eanuy Ferenc püspöki helynók, Winkler János rektor, Eszéergár Lajos ár. polgármester es sokan mások. A közgyűlésen Scipiades Elemér ügyvezető elnökmeleg szavakl kíséretében átnyújtotta Szily Kálmán államtitkárnak az egyesület Erzsébet-emlékérmét, elismerésül azokért az érdemekért, amelyeket az államtitkár a pécsi egyetem fejlesztése terén szerzett. Az államtitkár meghatott hangon mondott köszönetet a kitüntetésért. Este tartották meg az egyesület serleg-lakomáját, amelyen az Erzsébet-serleggel a kezében vitéz Imrédy Béla mondott beszédet. - átmeneti korban élünk - kezdte fejtegetéseit - nemcsak uj formák keresésével találkozunk, hanem a történelmi elemek terén is zajlás indult meg s az emberiség törekvéseit és cselekvéseit hajtó eszmék és ideálok is megváltoztak, hogy a tudat alatt szunnyadó elemek friss, eleven színeikkel megigéznek. Megindult a ma társadalmának réfeegződési harca, kiéleződött az "elit vagy tömeg" problémája. Eánkköszöntött a bábeli nyelvzavar, amikor halljuk egymás szavát, dc nem értjük. - A mai helyzetben'az egyetem feladata nem lehet az elvonulás és elzárkózás elegáns gesztusa. Ha a tudomány'az élet mestere akar lenni, ha hajózni akar az élet vizein es nem sodródni, akkor'a viharokkal is szembe kell néznie és nem szabad a sekély öblökbe menekülnie. Ha nyilt szem* mol nézi a tudomány hajósa a habok járását, akkor nem válhat az elemek "játékává, mert meg tudja keresni hajója számára a kivezető uj irányt. Úrrá az lesz, aki a rendelkezésre álló erőket össze tudja fogni es a lehetőségeket akcióvá tudja egyesíteni. Imrédy Béla ezután a szabadság és tekintély problémájával foglalkozott és a többi között ezeket mondotta: ~A tudomány müvelésének kettős célja van: az iagzságot keresni és az igazságot fejleszteni. Az igazság kereséseben a mai elmének ne' szabjunk korlatot, sőt könnyítsük meg a szabad mozgást. Adjuk meg a szabad-" ságot a kutató tudósnak, sőt adjuk meg a hirdetés szabadságát is azok számára, akik a kutatásban akarnak munkálkodni. Az élet jövő munkásai irányában már óvatosabbaknák kell lennünk, hiszen ha azt akarjuk, hogy a gyakorlati társadalmi munkának azok a vezetői, akik az egyetem padjaiból kerülnek ki, harmonikusan együttműködő szervezetnek legyenek munkásai vagy irányitói. akkor nyilvánvaló, hogy már kiképzésük idején közös elvek szerint kell dol- ' gozniok, vagyis a közös elveket kell a gyakorlati élet számára elsajátitaniok. - Az átmeneti kor ingatagságát, bizonytalanságát annél kevésbbé fogjuk megérezni és megsinyleni, minél orosebb az összetartás a nemzet társadalmának különböző rétegei és csoportjai között. Az a tündöklő felépítmény, amelyet a magyar tudományosság képvisel, az a magas nemzeti művelődés, ami tudásban, szellemben, származásban kiválóbb rőtegek sajátja, csak . ugy válhat szilárd es bevehetetlen szárrá, ha élénk és állandó kapcsolatot tart fenn az őstalajjal, amelyből a kultúra pompás virágait, színeit, illatait merítettük. Népi elemekkel kell telíteni nemzeti művelődésünket, a művelődés tartalmi és formai elemei között a kapcsolatot - ahol még nincs meg sürgősen meg kell teremteni. Ebben látom vidéki egyetemeinknek különösen időszerű feladatát.
