Napi Hírek, 1940. május/2

1940-05-18 [0466]

Te Bl/Y /Velencei tudósitás folytatásé./ Az első terem falait Szőnyi István festményei diszitik. ' Szőnyin kivül még Koszta József, Bernáth Aurél és vaszary János szerepel nagyobb kollekcióval. Méltó feltűnést keltettek Aba-Novák Vilmos freskoWve a kormányzó kassai bevonulásáról Molnár C, Pál azonos témájú festménye, további Medveczky Jenő, Pakkó Karoly, Kontuly Béla, Márffy Ödön képei éa Miklós József finnországi képsorozata. A magyar paVillonban elsoiz­ben szereplő felvidéki művészek közül Jasszus Antal képei tűntek fel. A szobrászati müvek alkotói, mint a festők java része is nagyrészt a volt római magyar akadémisták közül kerültek ki, igy Ant8l Károly, Kovács Mária, Madarássy Walter, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Vilt Tibor, akiknek müvei különösen magukra vonták a figyelmet. A magyar kiállitas megnyitása után Hóman Bá lint val­lás- és közoktatásügyi miniszter Mackensen római német nagykövet kísé­retében a német pavillont kereste fel, majd néhány más pavillont, azu­tán pedig Bottai miniszter a Daniali-szállóban lévő lakisára kisérte a minisztert. Hómán Bálint és Bottai miniszterek a Danieli szállóban ezután hosszabb tanácskozást folytattak az olasz-magyar kulturális kap­csolatokról. Részletesen megbeszélték a magvar-olasz barátság kulturális kapcsolatainak továobi kiépítését. Mint olasz részről közölték minckét részről azt az óhajt fejezték ki, hogy ezeket a kaposolatokat még szo­rosabbá kall tenni. Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter Teleki Pál gróf minisztere b8k és a magyar kormány,! ' - valamint a maga nevé ben is meghivta Bottai minisztert Budapestre, Bottai köszönettel fogadta a meghivást és kilátásba helyezte, hogy az ősz:folyemin ellátogat Buda­pestre. Délben Hómqn Bálint kultuszminiszter és kisérete részt­vett a kiállitas elnökségének diszebédjén. o Bl/Y Pro d o m o : A t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi'miniszter beszédét, amelyet szomba­ton este mond el Bottai olasz'n^mze.tnevelésügyi miniszternek a magyar kultuszminiszter tiszteletére rendezett estebéajén. Kegy-Ímes Uraim! Hölgyeim és Uraim! Mély hálával köszönöm Excellenciád hozzám intézett sza yait. Amikor a Bienale megnyitására Veneziába jöttem, ugyanazt az utat tettem meg, amelyen régmúlt századokban annvi jeles velencei ment Ma­gyarországra, hogy oda vigye az olasz kultúra áldásait, a velencei mű­vészet gazdagságát, ragyogását és példaképét, a Sagredok nemes törzsé­ből származó Szent Gellérttől, a magyarok megtérésének nagy apostolától M eszén Grigoletti és Marastoni festőművészekig, akik közül az utóbbi gyarországon az első festészeti akadémia alapítója volt. Ezt az utat járta meg Pietro Orseole, első királyunk Szent István nővérének fia és kö vetője a magyar trónon, valamint *" VJLL-Z •• kétszáz évvel később III. András, az Árpádok dicső uralkodó házának utolsó királya, a szép Tornassa Morosini fia. Meg kell még emlitenem, hogy később is a törökök elleni háborúinkban és Veneziának az olasz fejedelemségekkel vi­vott harcaiban, a Serevissima és Magyarország, nem egyszer hü szövet­ségesek voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents