Napi Hírek, 1940. május/1
1940-05-11 [0465]
• Eé/Ln § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m.kir.rainiszterelnök rendeletet bocsátott ki a munka* viszony egyes kérdéseinek szabályozásáréi szélé 19'¿7:XXI.törvénycikknek az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok állandó nur.ka.vi- szonyban álló munkatársaira vonatkozó végrehajtása tárgyában. A rendelet megállapítja az időszaki lapok, valamint a hírlaptudósító újságok állandó munkaviszonyban álló munkatársainak legkisebb havi fizetését. A politikai napilapoknál és naponta megjelenő hirlaptudésité újságoknál alkalmazott olyan munkatárs legkisebb Savi fizetése, aki az"országos Magyar Sajtókamara újságírói főosztálya I. szakosztályának tagja, 300 pengő ha a lap vagy hírlaptudósító újság Budapesten jelenik meg, 200 pengő ha Budapest területén kivül olvan helyen jelenik meg, amely az"állami tisztviselőkre irányadó II. lakáspénzosztályba tartozik, végül 150 pengő az egyéb helyeken* A hétfő reggeli politikai hetilapoknál a íjaitékamara uisggiroi főosztályának I. szakosztályába'tartozó munkatársak fizetése i3uc:?'.j,esten IbG pengő, a-vidéken 100 pen gő.J *X óajtókamara uiságirói főosztálya II. vagy III. szakosztályánaktagjai-sorába tartozó munkatársak legkisebb havi fizetés? e fizetések fele. , . A hetenként legalább egyszer megjelenő időszaki lap vagy hirlaptudésité újság olyan munkatársának a legkisebb havi fizetése, aki havonta legalább 48 órát dolgozik, Budapesten 120 pengő á a vidéken 60 pengő. Egy hétnél nagyobb időközökben megielenő időszaki lap vagy hírlap tudósító ujság munkatársainak legkisebb havi fizetése Budapesten 80. vidéken 40 pengő? ° 3 A Sajtókamara újságírói főosztálya IV. szakosztályába tartozó uj ságirój elolt legKisebb Savi fizetése Budapesten 120, vidéken 90, illetőleg 60 pengő. 1 1 Az évenkénti fizetéses szabadság tekintetében r rendelet kimondja, hogy időszaki lap vagy hírlaptudósító újság szerkesztőségében alkalmazott állandó munkavisz onybrn álló munkatársnak /uiságirói elültnek/ ugyanannál a lapnál vagy hírlaptudósító újságnál eltöltött egy ovi folytonos szolgálat után évenként fizetéses szabadságot kell adni, amelynek tartama 30 nap.Ebbe nem lehet beleszámítani sem a törvényes munkaszüneti napot, sem azokat a napokat, amelyeken a munkatárs /uj ságiról elült/ betegség baleset, katonai szolgálat vagy szülés miatt nem teliesitett szolgalatot. A fizetéses szabadsághoz 'való igény szempont iából a szolgálati idő folytonosságát nem érinti a munkának évenként legfeljebb három hónapot meg nem haladó olyan megszakítása, amely betegség, baleset, katonai^ szolgálat, szülés, vagy a munKutárs /ujságirój elölt/ személyén kivül álló mas körülmény folytán következett be. Az állandó munkaviszonyban álló munkatársnak /uiságiróielöltnek/ rendes illetményeit a szabadság egész tartamára meg kell fizetni. A szabadságot rendszerint osztatlanul kell megadni, hacsak a kiadó és a munfetárs a megosztásban kifejezetten meg nem egyezett. Megegyezés hiányában a kiadó a szabadságot cs?k akkor adhatja megosztva, ha a"megosztást a lap érdekei élhárithatatlanul szükségessé teszik és ehhez a Sajtókamara hozzájárult. Ka a kiadó a szolgálati viszonyt oly okból bontja fel. a-nely rögtöni hatá?;yu felmondásra nem jogosít és- ebben az időben a munkatárs /uj sági ró j elölt/ a szabadság névadását kívánhatná, a kiadó köteles a szabadság celjes idejét lekésőbb a jelmondási idő Jtartáma alatt megadni és - .az annak tígész tartanára járó illetményeket kifizetni. • /tfn'l-wf. l-ö-ir /
