Napi Hírek, 1940. április/2

1940-04-27 [0464]

W Ko/Zs /Ribbentrcp nyilatkozatának III. folytatása./ .. . , A finnországi békekötés egyelőre ^ megfosztotta a nyugati hatalmakat az északon való beavatkozás alkalmától. Erre a nyugati hatelmak rögtön igyekeztek uj utat és módot találni , hogy megvalósítsák a háború kiteriesztesére irányuló célokat. Ide tartoznak sorra: ánglia és Franciaország állandó igyekvése. hogy forrongásba hozza Délkeleteurópát, az angol titkos szolgálatnak a Falkán különböző vidékein Kifejtett szabotázsra irányuló állandó erőfeszítései, a Weygand-hadsereg mozgósítása, stb... Az angol es^francia államférfiak a számukra oly kényelmetlen orosz-finn békeKotes után saját szándékaik erkölcsi megindokolása érdekében mind nyíltabban igyekeztek Németországra hárítani a norvég felségvizek állitólagos megsértésének v^/sát. - ° - Az erről- szóló sok újságcikk közül jellemző a Temps jelentése, amelyet március 27.-én közölt, tehát olyan időben, amikor a nyugati hatalmak előkészületei Norvégia megszállására már bef ejeééfe előtt állottak. Ebben a cikkben a Temps arról ir, hogy Németország állítólag " rendszeresen megsérti a felségvizeket és > azt állítja, hogy a szövetségesek annálfogva iogosultak arra, hogy a maguk-részéről so tartsák többé tiszteletben ezeknek a/ a semlegességét. Hasonló irányú a Havas " Iroda ugyanazon napon kiadott jelentése, aniolv arról szól, hogy a passzivitás a semlegesség igazi értőimét meghamisít ja" és a szövetségesek lépése csak arra szorítkozik, hogy helyreállítsa a megbillent egvensulyt. De hogy miként kell érteni az egyonsuly holvroállitására irányuló özeket a" lépéseket, erről* is tudomást'szerzett a birodalmi kormány annak a megbeszélésnek a"révén, amelyek Reynaud miniszterolnök néhány napial később, ~ március 30.-án Parisban egy külföldi diplomatával folytatott. Reynaud miniszterelnök ez alkalommaTtett vigyázatlan kijelentésének az a megállapítás volt a lényege, hogy Nyugateurópa, de különösen Déleurópa felől elmúlt a veszély, mert a legközelebbi napokban a szövetségesek részéről döntő és fontos események torténnek majd £ szakeurópában. /'iwefw>i&> F kijelentések alapján a német birodalmi kormánv tanácsosnak látta, hogy most már haladéktalanul lezárja immár előkészített" rendszabályait és mindenesetre fokozott készültséget vezessen be

? hogy bármely pillanatban lehetséges legyem a beavatkozás. Fokozódott a közvetlenül fenyegető veszélyfelismerése akkor, amikor a birodalmi kormánynak néhány nappal április 8.-a előtt tudomására jutott az angol és a francia kormány ama szándéka, hogy az emiitett*napon a skandináv vizek felségjogát többé " ~~ nemlétezőnek jelenti ki és utána haladéktalanul hozzáfog bizonyos ' lépésekhez. A Führer erre .parancsot adott a német hajóhadnak a kifutásra, nogy azonnal beavatkozhassak abban az esetben, ha sor kerülne ezoknek a birodalmi kormánnyal közölt szándékoknak a megvalósítására. Az április 8.-án tényleg boj el öntett angol aknarakást a norvég felségvizokon az angol kormány egy nappal előbb azzal ijddokoltá meg, hogv-el akarja zárni a norvég felségvizeket a némot kereskedelmi" hajé zás alő-ií* . A valóságban azonban a norvég kikötő felett elhelyezett aknák azt a célt"szolgáltak, hogv biztosítsák az angol expedíciós hadsereget." amely ehiwi időben már az Északi tengeren hajózott.Mert április fcL-an márF _ a kikötőkből elindultak azok az angol csapatok, amelyeket Stavanger, Bergen, Drontheim és Narvik megszállására akartak harcba vetni, fmÁ^AáJs^h ÍJ , 7 /Folyt, köv./