Napi Hírek, 1940. április/2

1940-04-27 [0464]

W Tj/Rn florl in , április 27. /Mmet távirati Treda/ Ai

ibbentrop . . birodalmi' külügyminiszter szombaton délután az uj birodalmi kancellári hivatal nagy iogadó termé ben a diplomáciai testület tagjai, továbbá a néniét és a külföldi sajt

0 képviselői elttt a következő nyilatkozatot tette a politikai helyzetről: - Azért kértem meg Önöket, hogy ma idejöjjenek, hogy közvetlenül fcltári-ara u

nök előtt a politikai okmányok egész sorát, amely okmányok a birodalmi, kormány nézete szerint a lehető legfontosabbak a világ nyilvánosság ( különösen a semleges országok kormányai szempontjából, iszekhez az okmányokhoz, a birodalmi kormány nevében' a következőket fűzöm hozzá: ozeptember 3.-án i4

nglia és Franciaország vezetői hadat üzentek a A,

émet "irodalomnak. E.-re nem volt semmiféle észszerű okuk. A német nép és e nép vezetője 1933 januárja óta állandóén kifejezésre jutatta azt az akaratát, hogy békeben és barátságban akar élni az angol és a"francia néppel, A német nép azonban ilyen körülmények között szent eltökéltségben vállalta a neki megüzent háborút, *z Angi iában és Franciaországban hatalmon lévőknek"azt a tervét, hogy a émet "irodalmat felosszák, a német népet politikailag t jog*osztotta" tegyék, gazdaságilag pedig elpusztítsák, a német nemzet egyesült ereje elhárítja s a tervek épp ezért kudarcba fúlnak. Miután azonban eleve felismertek, mennyire kilátástalan a német nyugati védőbástya elleni közvetlen támadás JS miután az angol ás francia államférfiaknak Németország e

1 len c lőrekerge te t - lengyel szövetségese csődöt mondott, kétségbeesve kereste^ az ujabb lehetoségekot, hogy Németországhoz hozzáférjenek. I,:y lett a nyugati hatalmak politikai és katonai vezetősége számára a haboru kiterjesztése hadviselési vezető-gondolatfe. . Bzárí igyekszik nglia és Franciaország az év eleje óta. minden eszközzel' a Bemleges államokat bevonni és ezzel a hadszíntér áthelyzését előidézni. Ügylátszik különösen a kis európai országokat tekintik az angol vezetők erre alkalmas áldozatnak, ez államok lakosságát pedig hasznos nsegélycsapa toknak tekintik, hogy ilymodon régi angol szokás szerint, saját vó rfUcét kímélhessék. Ennek a há-oru kiterjesztésére irányuló politikának propagandái alátámasztására az angol és a francia államférfiak rendszeres hadjáratot indítottak maga a samlogességi elv ellen, valamint bármely semleges állam minden olyan törekvése ellen, hogy ezt a semlegességét'megóvja es kivül maraddon a háborún. , t 194-0. január 21.-én Churchill a semlegesség elleni hírhedt beszéde és a semlegesekhez intézett felszólítása ,hogy 'csatlakozzanak a "emetCrszáe elleni angol-francia háborúhoz, volt a megindítója ennek a propagandának. Azóta egy angol vagy francia politikus beszédé Dől sem hiányzót.: a semlegesekhez intéz tt felszólítás, hogy vegyenek részt a Németország elleni^küzdelemben. Álljon itt néhány pél a: Chamberlain január 31-én eresen megrótta a semlegeseket "részvétlen közömbösségük " miatt. Február 34.-en Chamberlain a semlegességnek angol részről történt nyilvávaló megsértése 03 az Altmark ellon norvég felségíizeken intézett támadás után megállapította, hogy ez csak "a semlegesség technikai megsértése" volt. Február £7.-ón w

hurohill kijelenti, hogy belefáradt már abba, nogy a semlegesek jogairól elmélkedjék. x<i

árcius 2u.-án Stanley angol hadügyminiszter kijelenti, hogy az angolok készséges és tehetséges ? *: követői anak a tanitásaak, amely szerint előnyös a semlegese* jogainak semmibevevése, iíiárcius 30.-án Churchill kijelenti, hogy nem lenne helyes, ha a nyugati hatalmak eebéu az élethalál küzdelembea ragaszkodnának a törvényes riggedlapodásokhoz. " "•• "' * /Folvt.'küV."/ ' **