Napi Hírek, 1940. április/1

1940-04-11 [0463]

Ba 0 Rn R ó is b 6 i jelentik: ¿2 ostiai ásatások- során a világ legrégibb uisáajának egyik w példánya" kern.lt napvilágra. "'Sz az újság az Act'a Diurna"volt, ame­lyen irisztus előtt Ulrtől egészen a cs szárság bukásáig nao-nao után " közölték a néppel a legfontosabb eseményeket, Az eseményeket hatalmas kő­lapra vésték ra, amelyet a város faterén helyeztek közszemlére, &z -cta "" " Di urnát Július Caesar hivatalos "közlönynek" nyilvánította, Az \cta~ Di urná­ból másolatokat küldtél; a vidéki városokba és egy ilvcn másolat került aost elő Ostiában. Az A cta Diurna részletes jelentést közöl a népgyűlésekről, bírósági Ítéletekről, középit kezesekről, születéseiről, halálesetekről, házasságokról és válásokról. Hogy az iota Diurnát hogyan sokszorosították és hogyan továbbították, arról semmit som tudunk. Tény azonban, kegy a Rómán kivül lakó személyi ságok ezen az újságon keresztül ért esi ltok a leg­újabb oszmán eo.kről. Mig jobban közeledett az heta Diurn- - mod-rn ujsá** fogalmáhez, amikor Ausástus olrondolf^ a szenátusi ülések k f olyasának° közlését, AZ Aeta Diurna elterjedése még jobban növekedett és meg sport­rovattal is kiogászült. A"'szenátusban elhangzott beszédeket gyorsírok " jegy esték és ennek alapján közölték azokat, mindaddig, amig Augustus ké­sőbb meg nem tiltotta, a szenátusi Jelentések ' az lé a ét. i censufa intéz­ménye sem volt ismeretlen Rómában Is bevezetése Tiberius Is Domitianus navéhez fűződik. /kíTI/ 0 Tá/Rn Parisból jelentik: Branly halála alkalmából a francia lapok felomlili k, hogy a kiváló tudós érdemei nagy sokara jutottak csak elismeréshez. Korszakos találmánya, a. kakor er, amelynek döntő jelen f'séee volt a szikr atávird fel­találásában, még 1890-ből származott, de a franci a akadémia csak húszon­így évvel később: 1911-ben választott- tagjai kőző - s a kor is egyetlen szavazaton múlt a melválasztása, .áraikor 1^06-ban a stockholmi akadémia slhatározta, hogy a Uobol-dijat a szi^ratáviró feltalálói között osztja szét és az egyes nemzetek bizottságait jelölésre kár te fal, a francia aka­démia mellőzte Branlyt és helyette HonrI Poinoarét aj ínlotta, aki első­rangú matematikus volt, dc a szi' ratáviróbeez csak annyi köze volt, hogy néhány" idevágó számítást végzett*-a dij odaítélésénél nem is jött szamba " és azon Hertz .és Marconi osztozott."Hogy maga Marooni miLyon nagyra becsül­te Branly érdemeit; bízonyitia 1899-ből száimaz. - a la Manche csatornán keresztül küldött - emlékezetéé ezikratávairata; ebben tiszteletteljes üdvözletét küldte Branlynak és kiemelte, -ogy saját munkásságai*** az a szép /eredménye jórészt Branly alapvető munkálatainak köszönhető, narconi kezdo­tnényezésérc később gazdagén dotált igazgatói állást kínáltak fel Branlynak, -..ki azonban nagy szerénység ében nem fogadta cl az állást, noha anyagi gondokkal küszködött. Branlynak minden'álma az volt. hogy iól felszerelt laboratóriumhoz juthasson, ahol kedvére dolgozhassák; ez a vágya cs^k nagykeeah teljesült, amikor az ősz tudós mér 83 éves volt - 5s akkor is nem az államnak köszönhette ezt, -nem egy nagylelkű mecénásnak. AfFI/ —

Next

/
Thumbnails
Contents