Napi Hírek, 1940. április/1

1940-04-11 [0463]

Q Bs/Bs/W London. április 11. Az alsóház ülését általános nagy érdeklődés előzte meg. A parlament előtt többszázíőnyi tömeg gyülekezett és megéljenezte az ülésre sicté Churchillt. Az ülésterem is zsúfolt. A diolomata-páholyban megjelent a lengyel, a belga, a spanyol, a szovjetorosz es az amerikai nagykövet, valamint Németalföld, ásztország, Svédország, Jugoszlávia, Finnország ás Litvánia követe,, és a^norvég követség első titkára. Churchilljc - a Reuter Iroda jelentése szerint - azzal kezdte beszédét, hagy a németek bevonulásai, Dániába és Norvégiába hosszabb ideje gondosan előkészítették, és tulajdónképon március utolsó hetében kezdték meg annak végrehajtását* - Már hónapok óta voltak . hirek arról, hogy igen sok nemet kereskedelmi hajót csapatsz ,llitóhajóvá alakítottak át es hogy igen sok kis hajócstelt összpontosítottak a balti kikötőkben, valamint az Elba torkolatában* Senki sem tudhatta azonban, hogy mikor'kívánják ezeket felhasználni vagy melyik nemzet ellen. Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország egyaránt szóba jöhetett egy hirtelen és nem provokált német támadás szempontjából. De az, hegy melyiket választ jak ki elsőnek áldozatul, az/ csak föltevések tárgya lehetőit*. Mindezeket az országokat érték fenyegetések s valamennyi szomszédos kis ország fenyegetve volt és van. Més azok a semlegesek is, amelyek mindent megtettek,"hogy? megnyerjék Németország tetszését es mindenben segítségére voltak, nem érezhetik aagnkat biztonságban és nem tanyák tudhatják, hogy ok és figyelmeztetés nélkül nem éri-e őket is támadás s nem rohanják-e le őket. JÜndozok az országok tehát állandó félelemben éltek és egyikük som tudja - de mi sem tudjuk,hogy melyiket fogják legközelebb elnyelni. - Hétfőn a kora reggeli órákban - folytatta Churchill - értesültünk, hogy Norvégia éa Dánia húzták ki a szerencsétlen szaftokat ebben a gyászos sorsjátékban. Dániának különös oka van. a neheztélésre, nemcsak azért, mert ő volt Németország legközelebbi és leggyengébb szomszédja, hanem azért is, mert neki volt a legújabb keletű szerződése Németországgal, amely biztosította minden támadás ellen. Dánia élénk kereskedelmet folytatott mind Németországgal, mind N gybritannie.val.Ennek a kereskedelemnek a háború alatt való folytatását a némátok előreláttak s azt különös szerződésekkel később biztositatta]:.. Valószínűleg az hozta Dániát különös en veszélyes helyzetbe. /mindenféle Norvégia nyugati partjának rendkívüli'földrajzi alakulata lehetővé tette, hogy". '..." é/^a •aloges és i ómét hajó, - hadi- vagy kereskedelmi hajó - szaoadon járhasson ki és bo, kijátszva a szövetségesek tengerzár ját ugy, hogy norvég és svéd területi vizekor, maradnak addig, amia: elérik azt* a pontot^ ahol az ászaknénoiországi légierők vehették át a védelmüket.. Ennek a földrajzi ds jogilag biztosított útnak fennállása a legsúlyosabb nehézségeket jelentettél*' és egyúttal ez volt a németek legnagyobb előnye á szöve.tsóge'sek blbkádj rak kijátszásában* Hadihajók' jártak fel-alá ezen a folyósón, ahogy ppen nekik tetszett.Tengerglattje.rők is felhasználták ezt' az uí > r

c aalat •" l német kereskedelmi hajók, amelyek külföldi kikötőkből hazafelé igyekeztek, szintén ezt a 6C0 kilométer hosszú utat használtak, amelyet különben bármely xisiciig alkalmas helyén el'is hagyhattak. Nem volt nagyobb akadálya a Nómetorsaág elleni blokádnak, mint ez a norvég folyosó* eyyanigy volt ea a világháboruonn is. Az angol hajúla i. kénytelen volt tétlenül nézni

? hogy a nónet és semleges hajók: végtelen sora mindenféle dugárut az Ilit Nemetországba, pedig ezt bármely pillanatban megakadályozhatta volna. ^VM^^

,w<

"* ' ' a/ /aolyt.köv./