Napi Hírek, 1940. április/1

1940-04-10 [0463]

Y Szf/ho/Ln London, április IC. Majdnem valamennyi Londonban akkreditált nagykövet, követ, továbbá a kanadai főkormányzó előtt mondotta el Halifax külügyminiszter szerdán délután az Lszakeurópában jelenleg folyamatban levő eseményekről beszédét. /Ide iktatandó be a Havas Irodának lalifax beszédéből a 43-ik kiadásban közölt része/ Nem lehet pontosan megállapítani azt az okot, amely Németországot arra birta, hogy háborút viseiien Skandináviában. Lehetséges, hogy Németország ezt a lépést azért követte el, mert szerLnte ebből csaíc előnyöket húzhat; A semleges államok levonhatják a tanulságot ezekből az eseményekből. Anglia es Franciaország bármelyik kikötőt vagy bármely támaszpontot elfoglalhatta volna a legutóbbi hat hónán folyamán, akár Norvéglát is és azt hiszem, hogy ilyen természetű dolog meg is történhet, ha a semleges államok nem hajlandóak idejében segítséget kérnik amelyet gyakran csak akkor kérnek

f amikor már tul késő van. Halifax ezután elesén elitélte a német birodalom eljárását és többek között kiemelte, hogy Dánia volt az egyedüli állam a skandináv államok közül, amely támadást kizáró egyezményt kötött a német birodalommal. A külügyminiszter ezután hangoztatta, hogy a szövetségesek vég nélkül nem fogadhatják el a kézenfekvő és szembeszökő igazságtalanságokat és ezért határozták el az aknamezők felállítását. Nehezen hihető, hogy még Göbbels is fel tudja tételezni, hogy a világ jogosnak minősíti azokat a megtorlásokat, amelyeket Anglia által tett intézkedésekre válasznak szánt, mivel ezeknek a megtorlásoknak közvetlen célja kát ország függetlenségének a megsemmisítése volt. Ilyen természetű lépes következteben mindazok az országok, amelyek nem képesek magukat megvédeni, nincsenek biztonságban. Beszéde végén Halifax hangsúlyozta, hogy a háború nem csupán a hadviselők közötti küzdelemből áxáil és annak eredménye nemcsak őket érinti, hanem a háború kimenetele a szabadságot szerető valamennyi néptől függ. Célunkat többször már világosan mefiatároztuk: visszaadni a szabadságét azoknak a népeknek, amelyeket Németország legyűrt és felszabadítani Európát a nmmzeti szocialista uralom fenyegetésétől. Célozva ezután az Oroszországgal való kapcsolatokra, a külügyminiszter miután rámutatott Oroszországnak Lengyelország ós Finnország ellen intézett támadására, igy folytatta: Ebből az következik, hogy Oroszországgal való kapcsolatainknak mindenekelőtt annak a hatékony segi -cégnek a mértékétől kell függnie, amelyet Németországnak akart adni, /MTI/ o- He/En § Erdmannsdorff Ottó budapesti német követ 500 pengőt adományozott az árvízkárosultak javára a kormányzó által megindított segélyakció céljaira. /MTI/