Napi Hírek, 1940. március/2

1940-03-28 [0462]

HT KÖM Kö/Rn Bérli n.március í&./Magyar Távirati iroda/ N A német sajté hosszú római ;je lent és ékben* foglalkozik* gróf Teleki Pál'miniszterelnök olaszországi látogatásának politikai mérlegével. Részletesen ismertetik a lapok a Giornale d,Itália cikkét,amely ' gróf Teleki Pál látogatásának eredményezel foglalkozik. Kiene lik a lapok, hogy Olaszország és Magyarország együttműködése egyetlen szomszédos hatalom éLlen sem irányul, hanem ellenkezőleg, az érdekekMegyenlitésére törekszik e hatalmak irányában. - -A Völkischer Beobachte:" többek között a következőket irja: Olaszország és Nérffitország együt tmttködésuk magyarázatait nem tintával, hanem cselekedetekkel szokták írni. Amikor Gayda a félhivatalos Giornale d,Italiában megállapitja, hogy a magyar miniszterelnök**K az olasz kormánnyal folytatott eszmecseréje es különösen a befejezésül a Dúcéval folytatott kérórás megbeszélés a brenneri megbeszélések keretébe illeszkedik, ezzel a lap néhány tudásra szomjas irkásznak fogalmat nyújt a Hitler és Mussolini megbeszéléseinek reális jellegéről, amely jellemző ellentétben van a nyugati sajtó kombinációival. A befejező megbeszélésről kiadott félhivatalos olasz közlemény Sem lehetne világosabb. A 13 esztendő óta hagyományos olasz-magyar,barátnemcsat nincs ellentétben a két ország és a Német Birodalom közt fennálló baráti kapcsolat okkal, hanem épen ellenkezőleg, a legszerencsésebb kiegészítője ennek a baráti viszonynak. A Dunavidék népei tudják, hogy nemzeti érdekeik dssz-" hangban állanak Németország és Olaszország gazdasági ás politikai lehetőségeivel. Epen ezért a magyar-olasz eszmecsere Róma részerői történt méltatásában nem szabn. figyelmen kivül hagyni sem a (vóma és BelgráL baráti" kapcsolataira való utaTí^t, sem azt a tényt, hogy a magyar-olasz megbeszélések befejeződésével egyidejűleg vált'ismeretessé az ujabb ola&z-jugoszláv gazdasági megállapodások létrejötte. HT Küm Kö/Rn Bérli n,március 28./Magyar Távirati Iroda/ N A Berlino- Lokalanzoiger bukaresti jelentésében foglalkozik a nyugati hatalmak ama terveivel, hogy a háborút kiterjesszék a Bal kánra is. A cikk többek között a következőket irja: Románia ma olyan ország képét mutatja, amelyben a fetonai dolgok uralkcdó szerepet játszanak. Az orszás* háromnegyedrészben végrehajtott mozgósitás állapotáéban van és a fegyverkezést télies erővel tovább" folytatják. Ennek természetes következménye a katonai kiadások roppant meg/duzzadása. Ugyanilyen természetes következmény,hogy ezt a gazdasági élet is megszenvedi. A kormány becslése szerint az elmaradt őszi munkálatok miatt a mezőgazdasági termőterület legalább egyötödrésze megmiveletiei maradt és -• ezt a férfiak bevonulása okozta. A kormány becslése semmi esetre sem túlzott.