Napi Hírek, 1940. március/2
1940-03-19 [0462]
3a Ra/Rn Róma, március 19,/Magyar Távirati Iroda/ Giovanni Ansaldo, a Tolcgrafenak , Cisrio gróf laojának főszerkesztője, Firenzéből keltezett tudósításban nagyfontosságú felvilágosításokat közöl Mussolini és Hitler találkozásáról. A cikk ,amelynek cimo : "Feltevések és a valóság" bevezetőben a következőket mond ja: - A Duce és a Führer találkozásának látszólagos váratlansága -ennek a találkozásnak látsz egybeesése egy előkelő vendég római tartózkodásával,akinek egész Európában békoközvotitő célokat tulajdonitana^,másrészről a döntő eseményeket hozni vélt tavasz kezdetével; a találkozás színhelye a két nagy nomzut véglogos határvonalán; az utazós körülményei és a megboszélés két és félórás tartóméi mindozek olyan körülmények, amelyek Mussolini és Hitler találkozásával kapcsolatban még jpbban izgatták a fantáziákat és mégjöbban felkeltették a- érdeklődést. Egészoh érthető, hegy mindenki igyekezett magyarázatot találni ennok a látogatásnak, amely saját reményeinek vagy aggodalmainak felel meg. A legtöbb magyarázat az áhított békével hozta kapcsolatba a találkozást, sokan azt álmodták, - valóban ezt a kifejezést kell használnunk - hogy a Jucs a lehető legnagyobb gyorsasággal felment a Brennerre hogy személycsnn adja ót a Führernek a Sumner 'tfollas által hozott békejavaslatokat. Voltak, akik még ennél is fartőiebben képzelték el a dolgot. áA .magyarázatok kisebbik része azzal a rettent," eshetőséggel számolt, hogy Olaszország gyökeresen magváltoztatja politikai és katonai magatartását. Felesleges mondanunk, hogy ez az aggodalom főleg azokat az embereket izgatta, akik husz év óta "egyebet sem tesznek, minthogy igyekeznek lebecsülni Olaszországot ás tagadni jogait. A iilág köz véleménye tehát az általános béke reménysége vagy a háború kiterjesztésének veszedelme között ingadozott. A legnyugodtabbak maguk az olaszok voltak. Mi, mint ugságirők, - irja Ansaldo - örülnénk, ha itt megerősíthetnék az egyik vagy másik szonzáaiós feltevést, sajnos azonban nem tehetjük, mert mint felelős helyen lévő emberek oly értelmezést kall adni a brenneri találkozásnak, amely jobban felel'meg a valóságnak. Az esaménj minden esetre rendkívüli fontosságú. Mussolini személye jelenleg az egész világon óriási tekintélynek örvend és mindé.! nép érzi, hogy ő nemcsak egyetlen nép lángeszű vezére, hanem az európai politikái böl. ; sóséig legnagyobb tartaléka. És ha a Duce most felment az Alpokra, hogy ott találkozzék a világ szempontjából oly vészterhes háborúba be-' lesodródott Németország vezérével, és vele kizárólag a legszűkebb munkatársak jelenlétében személyes megbeszélést folytasson, ez olyan tény, amely•főbenjáró eseményként fog számitani a jclenlc i háború történotében, A találkozást elsősorban Olaszország és Németország katonai szö-" vétsége következményeként kell tekint oM ugy, ahogy az a fennálló szerződésekből ós i-uggállapodásókból következik. A Duce és a Führer Münchon óta, vegyis 18 hónapja, nem találkoztak. Világos volt tehát, hogy tekintettel az azóta bekövetkezett rendkivüli eseményekre egy nap találkozni ok kellett. A találkozá.s időpontj.át Ribbentrop legutóbbi római utja alkalmával tűzték ki, Hitler volt az, aki legutóbb Mussolinit meglátogatta ,tehát a látogatást visszaadásának sora ezúttal a Dueon volt. Különböző körülmények azonban azt ajánlották, hogy o találkozás a Brennerím történjék. Ezzel a kevéssel ,amit mondót tur 1 ' ,elesnek tehát mindazok a szenzációs feltevések, amolyekro fentobb céloztunk. A találkozás nincs összefüggésben semmilyen interkontinentális kiküldetéssel sem somminő béketervvol, amelyet a két Róma,vagyis a fasiszta ós a vatikáni Róma, > • dolgozott volna ki.
