Napi Hírek, 1940. március/1
1940-03-15 [0461]
- it*. Moszkva, március 14. /Szovjet Távirati Iroda/ Hfc AZ Izvesztija vezércikkében megjegyzéseket füs a szovjetorosz-finn bé*kén« . Egyebek között ezeket irja: Ez a sarződés valamivel többet ielent, mint a Szovjetoroszország és Finnország közötti ellens^eskedé sek közvetlen megszinéset. Mégse mmisiti azt a szovjetellenes fegyverrak tárt, amelyet ellmségeink már évtizedek éta nagy gonddal készítettek még Leningrád küszöbénél is. Egydejüleg megerősíti a biztonságát az egész finn-öböl partvidékének, a murmánszki vasútvonalnak, északunk 6 rendkívül jelentős Ütőerének - és magának MumMpzknak is. A békeszerződés nem csupán a szovjet-finn határ észszerű és méltányos áthelyezésével biztosit ja ezt a biztonsagot. Ugyanakkor megveti az alapját a két ország között* jószomszédi viszony megbízható kifejlődésének. A békeszerződésnek azok a rendelkezései, amelyek szerint a szovietorosz árukat át lehet szállitani Petsamo környékén át Norvégiába, továbbá Finnország és Szovjetoroszország közösen építik meg a vasútvonalat a Szovjetunió és Svédország közötti áruszállítás kifejlesztésére. - arról tanúskodnak, hogy a mároius i3-i szerződés megveti a szilára együttműködés alap iát Szov jet Oroszország és Finnország között gazdasági téren is. Ezt teljes mertékben megerősiti az a oikkely is. amely helyreállitia a gazdásági viszonyt a két ország között és megnyitja a kereskedelmi szerzőaés megkötése érdekében a megbeszéléseket. Ez a szerződés sem betűjével, sem legcsekélyebb intézkedésével nem sérti a finn köztársaság függetlenségét és állami fe. ségjogait™ hiszen ftiggetlans4gét is a szovjet állom fezéből kapta meg huszonkét evvel ezelőtt.. A Szogjetköztársaságok uniója nem kívánta az ellenségeskedéseket Finnországgal és megtett mindent, ami tőle függöit P hogy ezeket megelőzze. Amxle ugyanazok az erok, amelyek Európára rászaöaditottáií az ujabb imperialista haoorut, s ugyanazok az erők, amelyek most ezt a háborút az egész világra próbálják kiterjeszteni, arra késztették Finnországot, hogy fegyverrel ke zenen forduljon szembe nagy és békés szomszédjával. Az ajanlatok, amelyeket a Szovjetunió Jinnorszagnak a múltév őszén tett, természetes folytatásai és integráns része voltak ennek a békés és nagyarányú akciónak, amelyet a Szovjetunió ' • - . . akkor kezdett él. amidőn Eurőoa legnagyobb államai között háborús uszonyok fejlődtek ki. A Szovjetunió rendi"thetetlenlil f oly taván békepolitikáját azon fáradozott, hogy eb béna a helyzetben megteremtse hatarainak lehető legnagyobb bíróságát és . " létrehozza a szilárd jószomszédi Viszonyt leendő szomszédolval, főként azokkal, amelyek a mostani mérgezett légkörben könnyen játékszerel ó válhattak volna az ÍTn£Terialist<A hatalmasságok kezében. Kczb-'o^su, milyen csodálatos gyümölcsöket hozott a Szovjet uniónak ez e békepolitikája. " Szerződéseink iSszUrcZÓggel. Lettországgal és ütvániávol már ragyogóan igazolták magukat. Ezek a szer**, esek neacsupán a Szovjetunió és a három Baj.-!-állam közötti tartós békét biztosították, ós nemesen ennek a hércm államnak,úgyszintén a Szovjetuniónak békéjet biztosították a Szovjetunió méihetetlen határénak meghatározott szakaszain, hanem esryidejüleg hozzájárultak a szarződő felek kölcsönös előnyére a közöttük fennálló gazdasági kapcsolatok széleskörű kifejlődéséhez. Annyival is infeább szükséges volt biztosítani a biztonságot a finn köztársasággal közös határon. Ha vala'ki visszagond)! arra, hogy Lenin városa, a Szovjetuniónak méretre és jelen oőa á gre második városa, sz októberi forradalom bölcsője egy ágyulövésnyire volt e határtól, nem nehéz megér te ni, hogy milyen mérhetetlen fenyegetést jelentett ez a mi országunkra, különösen a mostani viharos korszakban. _
