Napi Hírek, 1940. március/1
1940-03-12 [0461]
Ba E/^Ho B 6 A a , március 12 ./Magyar Távirati Iroda./ Az olasz lapok cikkei nem közölnek ugyan részletes értesüléseket HibbentroT) birodalmi külügyminiszter római oegbeszéléseiről..mégis olyan útmutatásokat tartalmaznak,amelyek alapján - Siogészitve azokat politikai körök értesüléseivel - nagy vonalu .ban meg lehet vonni Hibbentrop római látogatásának mérleget. Hint ahogyan vőrható volt .Ribbentrop római látogatása nem hozott szenzációs fordulatot és az értesülések megerősitik a Rómában lefolyt megbeszélések informatív jellegét. Olaszország magatartása a jelenlegi viszállyal szemben változatlan aarad.A római megbeszélések eredményei tehát a jelek szerint nem oly természetűek, hogy azonnali hatást gyakoroljanak az eseményekre, * : de a további fejlemények során bizonyára nagyban éreztetni fogják befolyásukat. Tény. nogy az olasz-német szolidaritás a'leghatározottabban megnyilvánult és ezt világosan bizonyít ia mindaz amit az olasz lapok a Tolcn^iegi h£bcan*>€L* jairól és az európai rendezés és egyensúly előfeÍt*t©Íe£rSi írnak. Virgino Gayái a Giornale diltalia vezércikkében azt irja. hogy a német vezér és kancellár kiküldötte római utazásának semmifelé közvetlen vagy különleges célja nem volt. A német államfő egyszerűen tájékoztatni akarta az olasz kormányt Németország szándékairól a jelenlegi háború valészinü tavaszi megélénkülésének előestéjén. Bár az európai helyzet még mindig stagnálónak látszik, egyes mozzanatok érdekes Doszódtémajjat nyújtanak* Roosevelt elnök kiküldöttjé nek /utia , szovje-t-iinn viszály fejleccnyei, Szovjetoreszország CSurJoájy -á^hete-len ellenséges magatartása Olaszorszagaaírszeoba»r^fir^ egyé (ként aa utolsó időkben nemikben módosult,-a Balkánl-hslyze-c, a gazdasági háború fejleményei, - mind ilyen mozzaiiaiok. . , , , ' A megbeszéléseken szo volt továbbá a háborús célok kérdéséről is. A háború célja a jobb európai béke kell, bog legyen. Ez a béke csakis az Igazságosságon és a jobb nemzetközi egyensúlyon alapulhat, aiielybcn helyet kell adni Olaszország érdekeinek és jogainak is, annak a nagy európai ujjáópitérnek a vonalába^, amely a texxgoXy »» ^ olasz-német szövetség kiinduló pontja volt. A-Ducc és Ciano gróf - is ismertették Olaszország magatartását és szándékait. I romai eszmecserék tehát teljesen tisztázták a két hatalom i~i • magatartásét; amolyek egyike kemény-háborúban áll, a másik pedik nem hadviselőiéi , de nem is semleges állam, os nem .' mint szemlélő, hanem mint tevékeny szereplő vett részt azeurópai ea^aénvekben, amelyek még a fegyveres viszálynak is fölébe emelkednek.iA Telegrafm szerint a római". * megbeszélésekről kiadott hivatalos jelentés rácáfol mindazokra a fantasztikus hírekre, amelyek a látogatással kapcsolatban elterjedtek. Aki azt hitte, hogy Hitler kiküldötte azért jött Olaszországba, hogy a Bucet . " . valamiről meggyőzze, és valamire rávegye, az nincs" tisztában Olaszország pozíció jávai és a Duce stílusával."na a Duce megvált oztkjf ja Olaszországnak szeptemberben elfoglalt állásnontját, azt az események egyéni megítélése alapján fogja tenni és egész Olaszország követni fogja őt elhatározásaiban, abban a^tudatban hogy azokat'kizárólag az olasz nep felsőbb erkölcsi és anyagi érd ok oi s ugal Imaz z ák •
