Napi Hírek, 1940. március/1

1940-03-10 [0461]

Za o- Lá/Ln Baja, március 10. /Magyar Távirati Iroda/ Baja város polgársága vasárnap délben több száz terttékes közebédet adott képviselőia éá dis zpolgára Reményi- Sohn el ler Lajos pénzügyminiszter tiszteletire. A közebeden, amelyen a város minden társadalmi rétege résztvett, Kászonyi Richárd főispán mondotta az első pohárköszöntőt a kormány zára, akit a közebéd résztvevői lelkesen éltettek. Bernhart Sándor polgármester Baja városa, vitéz Bajsay Ernő alispán pedig a vármegye közönsége nevében köszöntötte fel a pénzügymini szte rt. Reményi-Sebnéller Lajos pénzügyminiszter válaszában rámutatott arra, hosy Európa háborús állapotbán van, ami lényeges kihatással van gazdásági életünkre s nekünk, mert a nemzet élni akar és igényeit ki kell elégi tenünk, alkalmazkodnunk kell a fennálló viszonyokhoz, amelyeken változtatni nem tudunk. A nemzetnek megértést és bizalmat ke 11* tanús i tani a, mert csak igy intézkedhetnek nyugodtan és higaadtan a sokszor már ól-holnapra változó helyzetnek megfelelően az arra hivatott tényezők, amelyek s ohasem a népszerűséget keresik, hanem mindig a nemzet érdekeit tartják szemelőtt. A háborús állapot folytán a» szabadkereskedelem természetszerűen lehetetlenné válik,a korlátozásokat azonban, amelyek lemondást es alapzatot jelentenek, fegyelmezetten kell elviselni. Minden erővel fenn. kell tartanunk, sőt fokoznunk kell termelésünket, s ugy mezőgazdasági, mint ipari téren hozzá kell idomítanunk az ország szükségletéhez. Teljesen ellenőrzés alá kell helyeznünk a nyer sanyággazdálkod ás t, a fogyasztás terén pe di g takarékoss ágnak és gazdaságosságnak kell érvényesülnie.. Mivel továbbra sem zárkózhatunk el. mindamellett a honvédség fejlesztése, a szociális kiadások, a kulturáli s igények kielégítése és a sürgés gazdasági kérdések megoldása elől, szükség van az államháztartásnak a bevétel fokozására is, amire csakúgy, mint a korlátozások bevezetésére számtalan külföldi példa van. A bev éte 1 fokoz ás ára, az első lépés a társulati adó további kimunkálása volt. Húsvét után benyújtjuk az egyenesadóról szóló törvényjavaslatot, amely többek között behozza az agglegé_nyadót és pótlékokat ró ki azokra, akik bizonyos összegen felüli jövedelmet élveznek, de beruházási hozzájárulást nem fizettek ki

t vagyonuk nincs, vagy nem vallották be, továbbá azokra is, akiknek beruházási hozzájárulása nem áll arányban jövedelmükkel. Reményi-Schne11 er Lajos pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, ihogy mindent alá kell rendelnünk annak a törekvésnek, hogy a nemzetet minél erősebbé tegyük s nemcsak gazdaságilag, hanem lelkiekben is meg kell erősödn'nk. A nemzetnek megfontoltnak" és fegyelmezettnek kell lennie, mert az indokolatlan idegeskedés megzavar ia a fogyaszt 's és a termelés rendiét és ezzel olyan korl^tozó^ intézkedésekhez vezetne, amelyekre egyébkéni nem lenné szükség. Ne adjuk el a holnapot a máért, pillanatnyi^éldozstokért ne áldozzuk'fe 1 a jövőt és a nemzet érdekét ne helyezzükaz egyéni érdek alá. A pénzügyminiszter végül hangoztatta, hogyha a nemzet összefog és nem hallgat hamis prófétákra, most is úrrá "lesz minden nehézségen, mint ahogy úrrá tudott lenni mindig, ezeréves történetén keresztül is. Ü pénzügyminiszter beszédét a díszebéd résztvevői hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták., /Pro d o m o: Kernényi-Schneller ' .Lajos pénzügyminiszter egy óra hosszat tartó beszédét kérőbb megjelenő kiadásainkban részletesen közöljük./