Napi Hírek, 1940. március/1

1940-03-05 [0461]

A népies állományt felölelő köztenyésztés minőségi fejlesztése szempontjabol rendkívül nagyjelentőségű esemény, hogy vitéz Teleki Mihály gróf folMvelésűgyi miniszter a képviselőház keddi ülésén benyuitttta a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló törvényjavaslatát, amely egeszén uj alapokra fekteti a köztenyésztésnek apaállatokkal való ellátásit. Ez a törvényjavaslat is szervesen beletartozik a kormány népi irály U gazdasági politikájába, amely elsősorban mezőgazdasági termelésünk színvonalának emelése es külföldi versenyképességének fokozása mellett a Kisgazdaságok szaporítását, megerősítését és általában a mezőgazdasági nepess^ boldogulásának előmozdítását célozza, A népi szellemmel telitett gozdasagi politikának feladatait ugyanis nem lehet megoldani a mezőgazdasági ÍFRFÍ** Jelentő és a falusi népesség millióinak szociális jólétét^ tápláló állattenyésztés felkarolása nélkül. Tekintettel arra, hogy az ország állatállományának mintegy 60 százaléka a kisgazdáknak, törpebirtokosoknak és zselléreknek tulajdonában van, akiknek nincsen módjukban saját apaállatot tartani, állattenyésztésünk széleskörű minőségi fejlesztése érdekében a legelső és legfontosabb feladat 8 köztenyésztésnél: jo minőségű és megfelelő szamu apaállatokkal való ellátása. Ennek szükséget és jelentősegét hazánkban már a mult század végén felismertek es az 1894, évi XII. törvénycikk a népies állattenyésztést felölelő köztenyésztés irányítása, támogatása és ellenőrzése céljából már messzemenő és alapvető rendelkezéseket léptetett életbe és a köztenyésztés céljaira szolgáló apaállatok beszerzését és tartását a községek kötelességévé tette. Az 1894. évi XII. tö rvénycikkne k ezek a rendelkezései évtizedeken át igen üdvös hatással voltaké köztenyésztés fejlesésére, de nem lehet figyelmen kivlll hegyni, hogy időközben közel ötven év telt el s igy érthető, hogy a minőségi tenyésztés erőteljes lendülete a köztenyésztés fejlesztésénél ui utak keresését es uj eszközök alkalmazását teszik szükségessé. A községi és birtokossági apaállat'- beszerzésevééi ugyanis a magasabb állattenyésztési szempontok igen gyakran nem tudtak magfelelően érvényesülni és különösen nagy hátránya ennek a rendszernek, hogy a köztenyésztésben használt apaállatok minősege még az érdekelt közületek és gazdák legjotb szándéka mellett is szoros függvénye volt a község, illetv- birtokosság anyagi helyzetének és igy nehéz anyagi helyzetben levő községek állattartói alig juthattak értékesebb apaállatokhoz. Széknek a szempontoknak és hátrányoknak hatása alatt került előtérbe az a megoldás, hogy a köztenyésztés céljaira szüksétes apaállatokat a törvényhatóságok szerezzék be.TöBb Vármegyei törvényhatóság ebben az irány ben a földművelésügyi minis ztériuíu. támogatásával mar évekkel ezelőtt kezdeményező lépést tetf és a gyakorlatban szerzett tapasztalatok, valamint az élért igen kedvező eredmények a legmesszebbmenőén igazolták a törvényhatósági apaállatok rendszeréhez fűzött várakozásokat ás ezeknek hatására készítette a földművelésügyi miniszter a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló törvényjavaslatot, amely ezt a gye ferle tban kitűnően bevált apaállatba szerzési rendszert az ország egész területén ált lánossá kívánja tenni. A törvényjavaslat tehát végeredményben a köztenyésztésnek jó minőségű és kellőszá'u apaállatokkal való ellátását - amely" eddig községi kötelesség volt - törvényhatósági feladattá lépteti elő.Nerc lehet kétséges, hogy ez a fejlődés utju,mert a törvényhatóságok és azok között elsősorban a vármegyék osi intézménye ,hi ve tásuk magaslatán állva.ezt a most rájukháruló feladatot a legnagyobb ügyszeretettel és a közérdek színvonalán példá-