Napi Hírek, 1940. február/2
1940-02-29 [0460]
0 Rn. § A Nemzeti Színház február 29.-én a színházi nézőterén társulati ülést tartott, amelyen résztvett a Nemzeti Színház valamennyi tagja, tisztviselője és műszaki alkalmazottja. A társulati ülés egyetlen tárgya a Kormányzó Ur húszéves országlásának megünneplése volt. Az ünnepi diszülést, amelyen körülbelül kétszázon vettek részt, a himnusz hangjai vezették be, majd utána dr. Németh Antal igazgató ünnepi beszédet mondott, amelyben a Kormányzó Ur a magyar művészetért tett örök érdemeit ismertette a hallgatóság előtt. A magyar Színjátszás egész története - mondotta - ' eleven tanúságtétel amellett, hogy a színjátszás, a magyarság számára, üres szórakozásnál mindig többet jelentett. Színházunkat, a magyar Thaliát egy nagy eszme, nemzetfenntartó cel szolgálata hívta életre: a magyar nyelv kultusza^ Színészetünk mindig fontos szerepet töltött be a nemzeti" lélek egyik legfontosabb erőforrásának, a nemzeti irodalomnak ösztönzésével, ihletésével és tolmácsolásával. Ezen kivül beláthatatlan jelentőségű" kulturmunkát végzett azáltal is. hogy magyarságunkat összekapcsolta a nyugati kultúra irodalmában megszületett nagy, egyetemes európai lelkiséggel, igy vált egyrészt hasai kezdeményezések kiindulópontjává, másrészt nemzeti önismeretünk fejlesztőjévé. Ez év őszén október 25 ?-én leáz 150 esztendeje árnak, hogy az első hivatásos magyar színtársulat ajkán, magyar színpadon itt." az ország fővárosában magyar szó hangzott el. Ettől kezdve másfél évszázad alatt a magyar színezet mindig reszt kért és részt vett nemzeti megmozdulásainkban. A magyar színészek soha sem vonultak el egy külön művészi kaszt falai mögé, hanem szívvel-lélekkel, hittel és lelte sedéásel " vállaltak közösséget a magyar nemzeti élet minden lélegzetvételévél, minden igaz megmozdulásával. Ez hagyománya lett a nemzeti Színháznak, nagy és szent hagyománya. Ennek a 150 éves hagyománynak a jógán, de önmagunk szivének sugálatát is követve, gyűltünk itt össze ma, hogy mi, a 103 " esztendős Nemzeti Színház népes családja, résztvegyünk az "országhatárokon inneni és tuli magyarság nagy*csaladjával együtt a legelső magyar ember hódolatteljes kös z önt e sebe n» Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó ür Őfőméltósága országlásának huszadik évfordulóját ünnepli a magyar nemzet* Husz esztendővei ezelőtt az. Isteni Gondviselés a legválságosabb órákban ajándékozta meg az élő Magyarországot és a magyar történelmet azzal a férfiúval ? aki erős kézzel, nagy lélekkel, határozott akarattal, nagy " államférfiúi bölcseséggel két évtized alatt minden sujtottságunk és KÍf osztottságunk ellenére is a béke szigetévé. az egyetemes emberi kultúra egyik: jellegzetesen nemzeti képviselőjévé "tette Magyarországot* Tette ezt az európai lélek mai nagy válságának ideién. Mi talán még nem is tudjuk " lemérni annak aj e len tő s egét, hogy mit jelentett ez a husz esztendő Magyarország számára! Most még csak sziveinkben érezzük a. nemzet kormányzója húszéves munkájának jelentőségét < De érezzük! Es ép azért jöttünk" most össze, hogy kifejezést adjunk ennek az érzésnek* Nem a mi hivatásunk'és feladatunk^ hogy Kormányzónknak a szemhat árunkon mesze túlnövő egyéniségét méltassuk.; de amikor geszt kérünk a magyar femzet áhítatos őrömünnepéből, nem mulaszthatjuk el annak a megállapítását, hogy kevés nemzet dicsekedhetik ilyen államfővel, aki ennyire bensőséges kapcsolatban él a művészetekkel, mint a mi Főméltóságu Urunko Az a tény, hogy évente számos alkalommal megtiszteli megjelenésével" előadásainkat, meleg érdeklődést tanúsít munkánk"iránt, őt a mi'ki sc bb ne mzetiszinházi családunk legfőbb patronusává avatja* /Folyt.köv./
