Napi Hírek, 1940. február/2
1940-02-29 [0460]
o Ln 5 A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy a Komádiben létesitett népiskolai internetes, továbbá a Budapesten letesitendö Nemzeti Sportcsarnok és a budapesti egyetemi Diákház é "Horthy Miklós" nevet viselje. x x x x x A vallás- ér közokt *í é s ügyi miniszter a magyar ifjúság szellemi és testi nevelésére rendelt intézményeknek a Kormányzó Ur őfőméltósága nevéről leendő elnevezése tárgyéban az a 1 ábbi ' rendé letet Vitéz nagybányai Horthy Miklós ur öfőméltóságának Magyarország Kormányzójává tőrtént választass huszad ik^évfordulóján a ^legmélyebb hala érzésével emlékezvén meg a magyar művelődés emelésére és a nemzetnevelés tökéletesbitésére, a magyar íf juság gondos nevelésére és alaposabb kiképzésére irányuló nemes törekvéseket mindenkor a legnagyobb szeretettel felkaroló és bölcs irányítással támogató Kormányzó Urunk húszesztendős or szaglás árcl. Őfőméltósága legmagasabb engedélyével elrendelem, hogy a kqmádii állami tanyai népiskola'és internátus jövőben a "Horthy Miklós Állami Népiskola és Népiskolai Nevelőintézet" nevet, a Budapesten ez évben felépítendő Nemzeti Sportcsarnok az Országos Testnevelési Tanács eziránt tett javaslatának megfelelően a "Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok" nevet, az 1935. évi V. törvénycikk 4.§-ának rendelkezésével a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péí-sr Tudományegyetem tulajdonába bocsátott épületben ugyancsa k e zévben létesitendő Diákház pedig a nevezett Tudományegyetem Tanácsa eziránt tett javaslatának megfelelően a "Horthy Miklós Diákház" nevet viselje. X X X X X A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a Kormányzó Ur Őfőméltósága legmagasabb engedélyével kiadott fenti rendelete szerint három uj intézmény fogja Horthy Miklós nevét viselni. Közülük a komádii Horthy Miklós Népiskola és Népiskolai Nevelőintézet, melyet remélhetőleg több hasonló rendeltetésű intézet felépitése fog követni, egyik legszebb alkotása s mintegy csúcsteljesítménye a vallás- es közoktatásügyi miniszterek népiskolafejlesztő munkásságának. A magyar művel ődéspoli tikana k a világháború után legsúlyosabb problémája volt az ország szinmagyar vidékein észlelhető végzetes iskolahiány. Az alföld;' tanvák es a dunántúli kis falvak népének gyermekei közül ezren és ezren képtelen voltak a törvényben előirt iskolalátogatási kötelezettségiknek eleget tenni. M^-'sok lakóhelyüktől távoleső iskolákba járván, a közlekedési nehézségek s a fáradtság és kimerültség miatt nem végezhették sikerrel tanulmányaikat. Ezeken a hiányokon kivánt segiteni a kultuszkor mányzat a rendszeres népiskolaépités megindításával és gyorsütemű folytatásával, minek ere d menyek ép en immár közel 8000 uj népiskolai tanterem és tanitói..lakás épült fel Magyarország Kormányzójának húszéves országlása idején.áE nagyarányú iskolaepit ési tevékenység e llenére az országben ^kür lönösen a Nagyalföldön még mindig sok tanyai magyar gyermek maradt népiskolai oktatás^nélkül. Ennek a szembeszökő hiánynak pótlására kellett életrehivni egyfelől a vándortanitói intézményt, másfelől a tanyai internátusokat, melyek közül elsőnek a kornádii intézet épült fel Bihar vármegyében. Az uj intézmény 360 magvar gyermeknek ad otthont, nevelést, tudást és első évi működésének tanulságai szerint mintaintézménye lesz a magyar népoktatásnak- /Folyt, köv./
