Napi Hírek, 1940. február/2
1940-02-19 [0460]
á Ht Küm X . Bukarest, február 19, /Magyar Távirati/Iroda/ i A lomania cáfolja azokat a vádakat, hogy Románia nem \| haszonélvezőie ? mostani be^orunak. A lap • t * ^ ~3*TJtoi»ta« "örszágdíi ö# töpvfi h^ivtax*. vu* f jví S'xo^l^tfe^n Jk'it rdntos tényezőtől, katonáinak vitézségétől és földjének gazdagságától függ. Tálán a RosL.nia sorsát irányitó erők titka az, hogy a^netirroleum a népek közti versenyhen olyan nagy árat érien el. miután Románia megvalósította nemzeti jellegű történelmi ideáljait. Romániának így alkalma nyílik arra. hogy megerősödjék és fejlődjék s az európai civilizáció tényezőjévé váljék, valamint erős védelmezőjévé annak a nemzetközi rendszernek^ amely a népek szabadságán és a történelmi igazságon alakult országok függetlenségén nyugszik. Ezekből a szempontokból Románia kot les a legteljesebb fi.gyelmet fordítani a petróleumra és e kérdés re lis arányaihoz idomítani politikáját, A világ melyik országa tudna lemondani kedvező konjunktúra mellett a Petroleum értékesítéséről, amikor nem haszonról hanem az ország megerősödéséről van szó. A népek sorsa a világ történelmében nem lehet senki monopóliuma. Románia ki akarja használni a'mai konjunktúrát, amelyet a sors nyújtott neki, hogy megerősödjék és eljusson a teljes biztonsághoz. Ezért van szüksége a fokozott petroleumjcermelésre. Az Independence Roumaino is foglalkozik a kérdéssel s visszautasítja azokat-a vádakat, hogy Románia nagy haszonélvezője volna a most duló háborúnak. A világháború román hősi halottjai megfordulnak sírjukban, hogy tiltakozzanak az ilyen igazságtalan rágalom ellen, B u k a r e s t, február 18./Magyar Távirati iroda/ ; * Kí/'in " A Kronstadter Zeitung tovább foglalkozik a cipszer' kérdéssel és azt irja hogy nemcsak a cipszereket illeti a vád, mert könnyen engedték magukat álmagyaresitani, hanem az akkori Német Birodalmat es Ausztriát is, mert nem vetették latba tekintélyüket a cipszerek elnemzetlenitése miatt, . eag--_. Paris, február 18./Haves/ Tiaezer garibaldistu indul Finnországba Ma rabi ni nak az életbenmaradt argonnei garibaldisták vezérének személyes parancsnoksága . alatt. A garibaldista hagyomány.- mondt a Marabini az Intransigeant munkstársának - kötelességünkké teszi, hogy harcoljunk a finnek érdekében a szov jetorosz támadók ellen. 1914-ben, fűzte hozzá,, 15.000-en harcoltok a mieink közül s franciák oldalán. Igényt tértünk arra a tiszt •égre, hogv oz önök katonái legyínk, mert önöknek fáichlmas alőjoguk van a kicsúfolt jogok érvényesítésére. Felhívást intézün& minden külfölden élő olaszhoz, .ezt mondjuk nekik. Giusoppe Garibaldi szellemi örökösei'., nincs jogotok arra, hogy engedjétek egy szabad és büszke, de ötvenszeres túlerővel szemben gyenge nép lemészárlását. ' Ma rabi ni, aki a világháború idején önkéntesként harcolt Franciaországban és az argonnei harctéren elnyerte a becsületrendet és a hadikeresztet, tudja, hogy milyen megpróbál.tatások varnak rá és embereire, különösen a szigorú - szaki időjárás következtében. Az ól esz hadsereg azonban - mondta Marábania - jól harcolt 1915 - 16 és 17-ben Trentino havasaiban harminc fokos hidegben. Az olaszok Finnországban is megvédik majd a nyugati civilizációt. o • .e-.- . > •' 'L Régi re gyományc ak onge-ctelm? skedlink, mondta, anélkül, togy bármilyen ellen tétben állnánk országiils ^kormányával, /MTI/
