Napi Hírek, 1940. február/1

1940-02-01 [0459]

HT Bta, Kö/Zs I Inchiii, február 1. N A MttnchenerNeueste, Nachrichten belgrádi jelentése a Balkán-szövetséggel foglalkozva hangsúlyozza, hogy Törökországnak a két nyugati hadviselő hatalommal való szövetkezése érzékeny rést ütött a balkáni államok szövetségén* Mindenekelőtt Jugoszlávia nem titkolta a török politika miatti csalőcását, mert ebben a politikában a Balkán közös semlegességi politikájának komoly megsértését látja. Á Balkán-szövetség multévi értekezlete óta a volt lengyel és mégelőbb a cseh-szlovák vidéken bekövetkezett nagy döntések teljesen uj kérdések elé állították a Balkánt. Romániával együtt Magyarország is Szovietoraszország szomszédja lett, Bulgáriában pedig az oroszokkal való barátság elmélyítésével egyidejűleg erős ösztönzést nyertek a bolgár revíziós törekvések* Mindezekkel kapcsolatban fontos szerepet játszik a .JU*ÍAbalkánpolitika kialakulásában az a tény, hogy a szov iet-ro mán határ meghosszabbodása Bukarestben a besszarábiai kérdés miatt nagy idegességet okozott, eltekintve a még mindig rendezetlen román-bolgár .viszonyától és nem beszélve a még távolról sem A. lihx megbékélt magyar-román légkörről. Ehhez járul további tényezőként S?ovjetoroszország tevékenysége öélkeletBurópáoan. Ez a tevékenység Albánia bekebelezésével kezdődött és azóta ' JT. is élénk maradt olyan ismételt diplomáciai lépések révén, amilyen volt legutóbb Ciano gróf velencei találkozása Cváky István gróf magyar külügyminiszterrel. A Balkán-szövetségnek ma Olaszországgal mint ennek a területnek nagyhatalmával kell számolnia s ez oly tény, amely nem marad hatás nélkül a küszöbönálló belgrádi értekezlet eredményére. Mindezek alap ián biztosra vehető, hogy a belgrádi értekezlettől nem várhatók döntő határozatok , amelyek lényeges fordulatot hozhatnának. Mindössze az lehetne uj dolog, hs közös semlegességi nyilatkozatot tennének, mert ez-tekintettel a több vágányon haladó török politikára,—bizonyára különös figyelmet keltene mindenekelőtt Londonban és Pári sban. Az a körülmény, - irja végül a lap - hogy az értekezlet Belgrádban ül össze, jó előjel, mert nem lehet kétséges, hogy az Qgyllfelol Nyugateurópa és föld közi tengeri Európa, másfelől a Balkán egyéb részei között mintegv összekötő kapcsot alkotó Jugoszlávia ismételten bebizonyított közvetítő készsége ezúttal is mindent'elkövet maid, hogy a Balkán megszilárdító politikáját az eddiginél is jobban elmélyítse. /MTI/ január 31. Ht Köm. Kö/Zs M o s z k v a , T ;,' -I. /Némát Távirati Iroda/ Hitler kancellár beszéde nagy hatást keltett Moszkva politikai köreiben. A saitó még nem foglalkozott a beszéddel, mert a szov jetorosz pihenőnapra következő reggelen csak a Pravda jelent meg, de ez is csak lapzárta után kapta meg a beszéd szövegét. Politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel fogadták a beszédet. A legnagyobb tetszéssel találkoztak azok a _ -.^ gúnyos kijelentések, amelyekkel a Führer elintézte az an^ol háborús politika céljait. Különösen kiemelik ebből a szempontból a nemet gyarmati követelések és Németország világhatalmi he lyze tének hangsúlyozását, mert ez kizárja a Németország és a nyugati hatalmak közötti megegyezés gondolatát. Nagy figyelemmel kisért$V természetesen a Führernek a német-szovjet viszonyról elhangzóit kijelentéseit s ezeVben ujabb megerősítését látják annak, hogy Németország és Szovjetoroszország együttműködése állandó jellegű. /MTI/