Napi Hírek, 1940. február/1

1940-02-02 [0459]

Y E/E/Zs Helsinki , február 2. /Havas/ A parlament IL ésBzekéx&k megnyitásán a kápvisel"ház elnöke a többi között a kt?ve7kczőket ™cncotta: " e .. *.yi W!J . •• ' ; illggetlenségUnk kát évtizede alatt mindent megtettünk a béKe megóvására. Gondosan kerültük a beavatkozást már országok Ügyeibe és nem adtunk okot arra, hogv mások a mi ügvehkbe beavatkozzanak. Határaink ősrégiek a történelmen alapulnak és megfelelnek a néprajzi határoknak, ezért sem*>i o*k sinos ki igaz itásökra. Függetlenségünk természetes jggunkon alcpszik és azt minden szomszédunk és minden más nép elismerte^. Befelé kötelességünket állhatatos munkával teljesítettük .Országunk évről-évre fejlődött, felvirágzása, eredményes együttműködésre irányuló akarata fokozódott. A, finn parlamenti rendszer alr-kulase faggetlensünk egész ideje alatt egészséges volt. A képviselőház az egyetértés ritka szellemében gyakorolta törvényhozási tevékenységét. Kallib köztársasági elnök a többi között ezeket fejtette ki: Az elmúlt hónapok alatt a képviselőház több tekintetűén kivételes jellegű ügyekkel volt kénytelen, foglalkozni. A keleti esi nyugati háború nem erintette"ugyar, közvetlenül országunkat, de nint semlegesek sem tudtuk kikerülni g^zeasági hatosait, majd külpolitikai feszültség alakult ki, amikór Szo v íe toro szórsz ág - Lengyelország felosztása után - a balti államok mindegyikéval külön kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését követelte. Amikor a szovjetorosz vezet"k kísérleteit siker koronázt°, nem. volt meglepő, hogy,Finnországéi is felszólították, küldjön tárgyalókat Moszkvába. Fiiin-* ország ezt nem utasitotta vf.ssza, noha viszonyunkat Szovjetoroszországhoz már evekkel ezelőtt jószomszédi szerződéssel rendeztük, megnemtámadási alapon. Finnország he jlendőno k mutatkozó tt arra, hogy a béke érdekében jelentős áldozatokat hozzon, a ezovj <-tor osz kormány azonban ezekkel nem elégedett meg és két héttel később megszakította, velünk a tárgyalásokat és megtámadta országunkat, úgyszintén szerződést kötött odameneküit finn kommunistákkal; ezen a-módon területünk meghódítását és országunk boisevizáiását akarta elérni. Ka.Ilio elnök ezután indokolta a a háborús rendelkezéseket, majd igy folytatta: - Munkánk eredményéről a történelemnek kell Ítélkeznie. Annyit szabad megállni tanunk, hogy mind a képviselőház, mind a kormány teljes összhangban dolgozik. A háború kitörését k

;

veto napon uj kormány alakult, valamennyi képviselőházi párt részvételével. Mindenki egy étért 5e» megteszi kötelességét és meggyőzed és'-tok szerint a finn nép szive a jogai ért való haroban velünk ver. Ebben az életünkéit folyó harcban - amely népünk történetének 1 egsulyosabb harca - magunk mögött erezzük egész népünket. Feledve minden kicsinyességet, népünk felmagasztosult a jogainkért, szabadságunkért hozott áldozatok terén. Kértük támadónkat, tartsa tiszteletben ^jpgainkat, de magatartása arra mutat, hogy meg akar minket semmisiteni* Aét hónap óta harcolunk a nálunknál sokkal erosebb ellenség ellen. Tára dásai során mér is elvesztette tö.hb legjobb hadosztályát. Csapataink máris keléti határunk mögé szoritották vissza"a. szovjetcsapatok egy részét. Abban a kényszerhelyzetben vagyunk, hogy embereket pusztitsunto; ékik nem felelősek a háborúért és akiket nincs okunk gyűlölni. Eszszertitlennek tartjuk a barbár

4 támadást és készek vagyunk tárgyalásokat folytatni becsületes békéről.u£ A szovjetorosz vezetők" azonban "rosszul ismerik "a finn népet, ha képesnek tartják , hogy aláveti magái diktátumuknak. Nem támaszkodunk nagy tömege krr, de a finn nép megkutatta nagyságát az egész világ el5tt-erkölcsi erejével és áldozatkészségével, amellyel megvédi jogait és megakadályozza a bolsevizmus t e r fi dé s ét nyűg a t f e lé. /Fo 1 yt. köv /