Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-31 [0458]

Y Tó/TÓ/Rn New York, ianuár 3L. /Havas/ , . , Poloheimo tábornok, Finnország amerikai megbízottja kijelentette, hogy Finnország részt vesz az 1940-es new yorki kiállításon./MTI/ — m mm m — Y Tó/Tó/Rn E o p e n h á g a, január 31. /Havas/ A dán miniszterelnök kedden este beszédet mondott es kijelentette, hogy Dánia nagy gazdasági nehézségekkel küzd, mert hajói a tengeren elpusztulnak. Hangoztatta, Kogv Dániát távol kell tartani a háborútól Dánia eddig is korrekt magatartást tanúsított - mondotta a miniszterelnök és megőrizte szigorú semlegességét. Dánia népének egyetlen óhajtása az, hogy független nemzetként élhessen. /MTI/ —•—•-•HT KÜM Rn London, január 30. /Havas/ w , André Maurois a tájékoztató minisztérium sajtófogadtatasan nyilatkozott a francia haditudósítók angliai útjáról. Megállapított a, hogy mindenképen megkönnyítették munkájukat es láthatták - főleg az angol és a kanadai csapatok látogatása során - , mily nagy erőfeszítéseket tesz Nagybritannia a hadviselés érdekében. /MTI/ Tó/Rn Helyreigazi t ás

. Mai 6. kiadásunk utolsó előtti , Londonból keltezett hírében, amely a Giralda hajó elsülyedéséről szól, Orkád-szige tek helyett helyesen Orkney- szigetek olvasandó. /MTI/ mm ^ — «• UL ^."v,- Bukarest , január 30. gMagyar Távirati Iroda/ - A Curcntul újra a román kőolaj kérdésével foglalkozik és azt irja, hogy minden érzelgősséget félretéve-a kőola jszállitásnál a kereskedelmi szempontnak kell előtérbeTryomulniá* Romániának minél több kőolajat' kell termelnie és értékesítene a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, hogy elláthassa a földművelőket .'mezőgazdasági gépekkel, a hadsereget pedig a "szükséges hadfelszereléssel;. Minden változásnak van alávetve, barátság, szerződések stb^', csak két dolog örök, állandó:a föld és a hadsorcg. Ezek érdekében"ftöll a kőolajtermelést emelni. IfkKCi'Ti Bukarest, január 30. /Magyar Távirati Iroda./ A Neamul Romanescben ^> Jorga azt irja,hogy az egyik Romániával szoros barátsági viszonyban álló állam rádiója a románokat ugy állította be, mint minden gátlás és becsület nélküli egyéneket,akik nein akarják megérteni, hogy nem éljük a mindenkivel szemben való nyerész kedés idejét, nanom'a hősies elhatározások korszakát. - Nekünk, románoknak, - irja Jorga - más felfogásunk vana barátság ' .fogalmáról. A barát szabadon kérhet mindent, de nem azt, amit nem luöt megadni. Ha a ki nem elégített barát nem érti meg a szorultságjhülyzctét és fenyegetni kG2d, az már nem barát.