Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-17 [0458]

Y Té/Dn London, január 27. /Havas/ A Hore-Belisna lemondásával kapcsolatos parlamenti" vita lezajlása után a londoni lapok általában annak a véleményükre k adnak kifejezést, hogy az ügy ezzel lezárult. Valószínűnek tartják másfelöl, hogy a Iflpcndott miniszter meglehetős közeli időpontban ismét tárcához jut a kornuny kebelében^ A Times céloz arra, hogy szélesebbkörü személyi változások" lehetőségével is számolni lehet, amelyek rendeltetése az less, hogy még jobban megerősítsék a szövetségesek hadviselését. A ktnzerv^tiv la

t ok természetesen élénk megelégedéssel fogadják, hogy Chamberlain és Hore-Belisha felvilágosításai az ügyet ismét helyes mereteire korlátozták. Az ellenzéki sajtó csalódottan állapitja meg, hogy a vita nem szolgáltatott közelebbi adatokat a miniszter távozásának okairól. A munkáspárti Daily Herald meglehetősen éles hangon ir arról, hogy az ügy rejtélye továbbra is teljes mértékben fennmarad./MTI/ Y Szf/Wa/Dn B uenos Aires, január 17. Bobrik Arno magyar követ átnyújtotta megbízólevelét Ortiz elnöknek. /MTI/ ——» HT Küm K£/Dn Berlin, január 17. /Magyar Távirati Iroda/ A Frankfurter Zeitung "Status quo vagy nem status quo" cimü cikkében a küszöbön álló belgrádi értekezlettel kapcsolatban foglal-"kőzik a délkeléteurőpai helyzettel* A lap a velencei tanácskozások eredményét a következőkben foglalia ossza: Az egyik oldalon a délkeleteurópai feszültségeket igyekeznek megszüntetni azok okainak kiküszöbölésével, de még nyilt kérdés, vaijon sikerül-e már most tartós rendezést teremteni, vagy pedig meg kell elégedni a háború tartamára szóló ideiglenes rendezéssel. A mdsik oldalon" nyugtalanságot akarnak teremteni annak az állítólagos veszélynek a hangáilyozásával, hogy Szovjetoroszország előrenyomul Délkeleteurópában, álhír minién e tények körül keringő, de azokon túlmenő, nagyrészt gonosz szándékkal terjesztett hiresztelés. Velence után tehát napirenden marad a nagyarromán viszony kérdése. A velencei találkozó kihangsúlyozta, hogy ezt a kérdést rendezni kell és hogy ez a rendezés nem képzelhető máskég mint ugy, hogy a mindenkire k egyformán értékes béke érdekeben az egyes erdekelteknek álaozatokat kell hozmok. Eddig még nem tünt ki. hogy milyen áldozatokra hajlandók, az egyik vagy a^núsik oldalon,'legalább is erról semmi sem került nyilvánosságra. Természetes azonban, hogy az e kényes kérdésben folytatott diplomáciai tapogatózásokat a legnagyobb diszkrécióval kezelik. Az minden esetre nyilvánvaló, hogy nem lehet a feszültséget megoldani azzal, ha mini a két kívülálló - Magyar ország és Bulgária - a'"délkeleteurópai beke" megóvásának jegyében egyszerűen valamilyen formában csatlakoznék a Balkán-szövet séghezt Mindenfelől nagy előkészületek folynak a belgrádi értekezletre, de ma még nem lehet megmondani, mi lesz az eredménye ezeknek az előkészületeknek, mert még egyik oldalon sem hatoltak a kérdés magváig: "status quo vagy változás".